Aranypénz

Üdv nálunk! Egy blog a nemesfémekről, numizmatikáról, befektetésekről, a pénzvilág összefüggéseiről. Minden, ami ezüst, vagy arany... Az internetes napló házigazdája Koncsek Krisztián jogász, újságíró.

Az arany napi árfolyama

Gold Chart

Utolsó kommentek

Címkék

2011.04.19. 09:26 aranypenz.blog.hu

A kamattilalom története

Ez a történet is az ősi korokban kezdődik. Sajátos esete annak, amikor a pénzügy és a vallás találkozik.

A kamatot, mint jogi fogalmat az ókorban is ismerték, a római jog már a XII táblás törvényekben foglalkozott vele. Az Örök Városban usurának vagy foenusnak hívták. Az előbbi az „usus” („használat”) szóból származik, ugyanis a pénz használatának ellenértékeként határozták meg. Ez a terminus az „uzsora” kifejezésünkben köszön vissza. Ez a kulcs a lenti történetünkhöz. 
 
A XII táblás törvények nem teljesen világosak ebben az ügyben: 1 as tőke után havi 1 uncia kamatot szedhettek. Az egyik értelmezés szerint ez évi 100, egy másik szerint évi 8,5 % kamatot jelentett (forrás: Brósz-Pólay: Római jog).  A kamatszedést Rómában több ízben korlátozták, de az intézmény virágzott, az eltörlése nem vetődött fel. 
 
A kereszténység sodorta el azt a Birodalommal együtt. A Biblia ugyanis sajátosan rendelkezett erről. Az Ószövetség a zsidók számára tiltotta a kamatszedést egy másik zsidótól: „Ha te, egyik a népemből, pénzt adsz kölcsön egy szegénynek a közeledben, ne úgy segíts neki, mint valami uzsorás, nem szabad rá kamatot kiróni.”  (Mózes 2. könyve, Exodus, 22,25) “Aki kamatra ad kölcsönt és ráadást vesz, maradjon-e életben? – Nem marad életben! … Meg kell halnia! Vére jöjjön belőle!” (Ezékiel, 18,13). Azonban nem zsidóktól ugyanúgy szedték a kamatot. Ez később a középkorban számos konfliktus forrása lett.
 
A kereszténység ugyan a judaizmusból fakadt, de attól némileg eltávolodott. Ez az oka annak, hogy az ókeresztény szerzők az általános, származástól független kamattilalom mellett érveltek. Nyssai Szent Gegely (Kr.u. kb. 334-394, az 1. képen), így ír erről: „Mi a különbség idegen javak titkolt módon való birtokba vétele és a között, hogy valaki útonállóként, gyilkosság árán teszi önmagát idegen vagyon urává, - vagy ha kamatfizetés kikényszerítésével veszi tulajdonba azt, ami nem az övé?”. Az Arles-i (314) és a niceai zsinat (325) ezt a prohibíciót az egyházi személyekre korlátozta.(forrás: Roland G
eitmann: A Biblia, az egyházak és a kamatgazdaság)

 

A Karoling-korra a tilalmi igény a világi jogalkotásig is eljutott. Lothar császár (a 2. képen) 825-ben így rendelkezett: „Aki kamatot szed, sújtsa azt királyi átok, aki ismételten kamatot szed, taszítsa ki magából az egyház, és vettessék börtönbe.”

A második lateráni zsinat II. Ince pápa (a 3. képen) elnökletével ezt a szabályt a teljes katolikus világra kiterjesztette 1139-ben: „Aki kamatot szed, ki kell azt taszítani az egyházból, és csak a legsúlyosabb büntetés után és a legnagyobb óvatossággal vehető fel ismét. Attól a kamatszedőtől, aki megtérés nélkül hal meg, meg kell tagadni a keresztény temetést.” (Egy kis ide nem illő hadtörténeti érdekesség: ezen a zsinaton tiltották be a számszeríj használatát is. Ez utóbbi normát még kevésbé tartották be.)
 

Ez a rendelkezés a XVI. századig meghatározta Európa pénzügyi életét. Arról nem is beszélve, hogy az antiszemita pogromok egyik rendszeres kiváltó okává vált. Mint már említettem, a zsidó bankárokra (illetve hazánkban az izmaelitákra) ez a tilalom nem volt hatályos. 
 
Problémát jelentett az európai keresztény bankárok számára is, hiszen egy jelentős jövedelemforrástól estek el. Éppen emiatt különféle technikákat találtak ki törvényi kiskapu gyanánt.
 
Elterjedt megoldás volt a kézizálogozás. Pénzt adtak kölcsön az adósnak, s zálogba vettek valamilyen gyümölcsöztethető ingatlant, többnyire termőfölddel ellátott birtokokat. Kamatot nem kérhettek, de a jobbágyoktól beszedett termés jó hasznot termelt. Az augsburgi Fuggerek például előszeretettel alkalmazták ezt a megoldást.
 
Dívott a következő módszer is: a kölcsönt ezüstben adták, de aranyban kérték vissza lejáratkor. Az átváltási arányt pedig a szerződésben úgy kötötték ki, hogy a hitelező jól járjon. A firenzei Mediciek kedvelt eljárása volt. Hosszú szünet után a XIII. században kezdtek el újra Európában aranypénzeket verni – először Itáliában, a firenzei forintot (fiorino d’oro) és a velencei dukátot (zecchino), nem véletlen –, s kiváló eszköz lett a kamattilalom megkerüléséhez.  
 
A XVI. század gazdasági életében a tilalom tarthatatlanná vált. Jakob Fugger, a bankár 1515-ben pártfogoltján, az ingolstadti bajor egyetem teológia-professzorán keresztül Bolognában hitvitát kezdeményezett az ügyben. Eck ekkor általános engedélyt adott legfeljebb 5% kamat szedésére.
 
A prohibíció egyik kiváltó oka volt a reformációnak. A német bankárok szívesen támogatták Luther és Kálvin tanait, akik persze engedélyt adtak a kamatszedésre. Természetesen a Bibliával nem fordulhattak szembe: gondosan különválasztották az igazságos kamatot az uzsorától.  
 
Kísérletek persze voltak a fenntartására. XIV. Benedek pápa 1745-ben a “Vix pervenit” enciklikával még igyekszik konzerválni a kamattilalmat. 
 
Ez a régi vita nemcsak Európában volt, illetve van napirenden: az iszlám is tiltja. Ahogyan a kereszténység is judaista gyökerekkel bír, úgy Mohamed felekezete is. A Korán a kamat ellen foglal állást.
 
Természetesen a Közel-Keleten is dolgoztak ki eljárást a tilalom megkerülésére. Az iszlám banknak lehetősége van úgynevezett mudáraba-ügylet formájában befektetni a pénzt. Például megvesz bizonyos árut. Ezt az árut a bank előzetes megegyezés szerint eladja, a nyereséget összegyűjti, majd az előzetes megállapodásnak megfelelően nyereségrészesedést ad a tőke tulajdonosának. (forrás: http://www.mohamed.hu/index.php?menu=kamattil).
 
A lakáshitelek esetében az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot kell fizetni a pénzintézet felé. Ez meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék. Az én olvasatomban ez is lényegében kamatnak felel meg, annak ellenére, hogy nem így hívják. A THM-be kétségtelenül beleszámít.
 

Szólj hozzá!

Címkék: thm uzsora kamattilalom laterán


A bejegyzés trackback címe:

https://aranypenz.blog.hu/api/trackback/id/tr12838939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.