Sajnálom. Ezzel a posttal nem tudtam augusztus 20-ig várni. Ismereteink szerint a történelmünkben I. (Szent) István vert először pénzt. Több típus is ismert uralkodásának idejéről. Közülük kettőt szeretnék mindenféleképpen kiemelni, illetve bemutatni.
A „Lancea regis” („A király lándzsája”) néven ismert érme egy ezüstdénár. A denarius a római korban népszerűvé vált ezüstpénz, amit a középkorban több királyságban is előállítottak. Az érdekessége a rajta található ábra. Egy lándzsa van rajta, amire egy sávos mintázatú, pennon-típusú lobogót erősítettek. A pennon színeit természetesen nem ismerhetjük, de a pénz léte azt bizonyítja, hogy használhattak akkortájt sávos mintázatú zászlót. Elég nagy a valószínűsége, hogy ez az Árpád-vágásos lobogó elődje lehetett. Sokan azt állítják, hogy az Árpád-sávokat Aragónia királyi házától vette át Imre király, azonban a pénzérme szerint lehetséges, hogy ekkor már használatban volt királyi standardként.
A lándzsa mint jelkép is érdekes. Az Ademari Cabannensis kódex szerint III. Ottó császár Szent Istvánnak lándzsát adott nászajándékba: „megengedte nagylelkűen, hogy királysága legyen, engedelmet adva neki arra, hogy mindenhol szent lándzsát hordoztasson, amint a császárnak szokása, és az Úr szegeiből és Szent Móric lándzsájából saját lándzsáján való ereklyéket engedett át neki" (forrás: Wikipedia)A források szerint a ménfői csatában 1044-ben Aba Sámuel aranyozott királyi lándzsája Orseolo Péter kezébe került, aki hűbéri jelképként azt a német-római császárnak adja (forrás: Képes Krónika). Talán ez a lándzsa lehetett a pénzen.
Az sem zárható ki, hogy a Római Szent Birodalom színei már Ottó idején, az ajándékozáskor szerepeltek a lándzsa lobogóján. Lehetséges, hogy ahogyan Ausztria, Svájc, vagy Dánia is az Impériumtól örökölték a nemzeti színeiket, úgy mi is.
A másik érme egy arany solidus. Már több ízben utaltam rá, hogy a Római Birodalom bukását követően az aranypénzek meglehetősen eltűntek a forgalomból. Bizánc továbbra is vert arany solidusokat. A függetlenségét 534-ig megőrző burgund királyság is bocsátott ki arany érméket bizánci mintára. Hasonlóképpen a nyugati gótok, akiknek állama 711-ben az iszlám invázió hatására összeomlott.
A frank uralkodóházak szintén vertek arany solidusokat, de Jámbor Lajos halálát (840) követően ennek vége szakadt. Angliában bocsátottak ki néhány érmét ennek mintájára, de ezek igen ritka darabok.
Gyakorlatilag ezzel Európában megszűnt az aranypénz. (Valószínűleg egyik oka a hispániai aranybányák elvesztése lehetett.) Éppen ezért jelentős az itt látható, szintén bizánci mintájú solidus. Igazi kuriózum.
Egyes források (Képes Krónika – multimédiás CD-ROM) szerint talán nem is István, hanem annak szentté avatása idején I. László bocsátotta ki. Összesen három darab maradt fenn. Tömege: 4,52 g, megegyezik a bizánci solidusszal. Felirata: STEPHANVS REX, illetve PANNONIA.
Az aranypénzek kora a XIII. században tér vissza: Firenze 1252-től ver forintot, Velence 1284-től dukátot.
Utolsó kommentek