Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/05/09/ismet_megindulhat_felfele_az_arany_es_az_euro
Ismét megindulhat felfelé az arany és az euro?
2011-05-09T13:56:00+02:00
2011-05-09T13:56:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; "><strong>Mozgalmas hetet tudhatunk magunk után. Érdekes történések zajlottak a világpiacon a részvények, a nyersanyagok, illetve a devizapárok háza táján.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Oszama bin Laden halálának a híre határozta meg a napi mozgásokat: kedden a Dow futures 68 pontos, a Nasdaq futures 10 pontos, míg az S&P futures 6 pontos emelkedést mutatott. A nyersolaj ára csökkeni kezdett.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Érdekes utat járt be az arany az utóbbi hetekben. Április 28-tól kezdett esni az árfolyama: a történelmi rekord 1560-ról 1480-ig esett az unciák dollárban számított értéke. Ma viszont ismét 1500 felett jár. Úgy tűnik, hogy a kisebb visszaesés csak a túlvettségre reagáló korrekció lehetett. Az ezüst is hasonlóképpen indult meg felfelé.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A rossz nyelvek már megint <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/09/soros_gyorgy_portfolioja">Soros György</a> szerepét kezdték firtatni, miszerint a Soros Fund jelentős mennyiségeket értékesített nemesfémpiaci befektetéseiből. A Wall Street Journal arról írt, Soros alapja megkezdte a kiszállást a nemesfémekből. Az ezüstnek nem tett jót a Comex újabb letétemelése sem.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A Goldman Sachs elemzői az arany mellett álltak ki. Egy most kiadott elemzésük szerint az arany a Goldman egyik favoritja az árupiaci termékek közül, mely a devizapiacokon fokozódó bizonytalanság és a középtávú inflációs kockázatok miatt továbbra is a befektetők fókuszában maradhat.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Látványos esésnek lehettek tanúi a „forexezők”: csütörtökön kamatdöntő ülésén helybenhagyta az 1,25 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank. Jean-Claude Trichet bejelentése nyomán az euro a dollárral szemben óriási süllyedést produkált. A mai tőzsdenyitás nyomán egyelőre nem mozognak az árak, a devizapár bizonytalan oldalazásba kezdett. A dollár erősödéséhez kétségtelenül az Oszama-ügy is hozzájárult. Lehetséges azonban, hogy ez csak a piac válasza volt a közös deviza szárnyalására, s némi korrekcióról beszélhetünk, amit hamarosan újabb emelkedés követhet.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: left;"><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Jean-Claude-Trichet.jpg" /></div><div style="text-align: left;"> </div><div style="text-align: left;"> </div><div style="text-align: left;">szerző: <a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F05%2F09%2Fismet_megindulhat_felfele_az_arany_es_az_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F05%2F09%2Fismet_megindulhat_felfele_az_arany_es_az_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F05%2F09%2Fismet_megindulhat_felfele_az_arany_es_az_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ismét megindulhat felfelé az arany és az euro?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/05/09/ismet_megindulhat_felfele_az_arany_es_az_euro#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2889831" border="0" /></a><br /></p>
soros
arany
forex
euro
trichet
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/Jean-Claude-Trichet.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/26/istvan_kiraly_penzei
István király pénzei
2011-04-26T08:37:00+02:00
2011-04-26T08:37:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; "><strong>Sajnálom. Ezzel a posttal nem tudtam augusztus 20-ig várni. Ismereteink szerint a történelmünkben I. (Szent) István vert először pénzt. Több típus is ismert uralkodásának idejéről. Közülük kettőt szeretnék mindenféleképpen kiemelni, illetve bemutatni.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A „Lancea regis” („A király lándzsája”) néven ismert érme egy ezüstdénár. A denarius a római korban népszerűvé vált ezüstpénz, amit a középkorban több királyságban is előállítottak. Az érdekessége a rajta található ábra. Egy lándzsa van rajta, amire egy sávos mintázatú, pennon-típusú lobogót erősítettek. A pennon színeit természetesen nem ismerhetjük, de a pénz léte azt bizonyítja, hogy használhattak akkortájt sávos mintázatú zászlót. Elég nagy a valószínűsége, hogy ez az Árpád-vágásos lobogó elődje lehetett. Sokan azt állítják, hogy az Árpád-sávokat Aragónia királyi házától vette át Imre király, azonban a pénzérme szerint lehetséges, hogy ekkor már használatban volt királyi standardként.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/lancea_regis_2.jpg" />A lándzsa mint jelkép is érdekes. Az Ademari Cabannensis kódex szerint III. Ottó császár Szent Istvánnak lándzsát adott nászajándékba: „megengedte nagylelkűen, hogy királysága legyen, engedelmet adva neki arra, hogy mindenhol szent lándzsát hordoztasson, amint a császárnak szokása, és az Úr szegeiből és Szent Móric lándzsájából saját lándzsáján való ereklyéket engedett át neki" (forrás: Wikipedia)</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A források szerint a ménfői csatában 1044-ben Aba Sámuel aranyozott királyi lándzsája Orseolo Péter kezébe került, aki hűbéri jelképként azt a német-római császárnak adja (forrás: Képes Krónika). Talán ez a lándzsa lehetett a pénzen.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az sem zárható ki, hogy a Római Szent Birodalom színei már Ottó idején, az ajándékozáskor szerepeltek a lándzsa lobogóján. Lehetséges, hogy ahogyan Ausztria, Svájc, vagy Dánia is az Impériumtól örökölték a nemzeti színeiket, úgy mi is.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A másik érme egy arany solidus. Már több ízben utaltam rá, hogy a Római Birodalom bukását követően az aranypénzek meglehetősen eltűntek a forgalomból. Bizánc továbbra is vert arany solidusokat. A függetlenségét 534-ig megőrző burgund királyság is bocsátott ki arany érméket bizánci mintára. Hasonlóképpen a nyugati gótok, akiknek állama 711-ben az iszlám invázió hatására összeomlott.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A frank uralkodóházak szintén vertek arany solidusokat, de Jámbor Lajos halálát (840) követően ennek vége szakadt. Angliában bocsátottak ki néhány <a target="_blank" href="http://www.coinlink.com/News/ancients/spink-to-sell-extremely-rare-anglo-frisian-solidus-from-9th-century/">érmét</a> ennek mintájára, de ezek igen ritka darabok.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Gyakorlatilag ezzel Európában megszűnt az aranypénz. (Valószínűleg egyik oka a hispániai aranybányák elvesztése lehetett.) Éppen ezért jelentős az itt látható, szintén bizánci mintájú solidus. Igazi kuriózum.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/stephanus_2.jpg" /><div style="text-align: left;">Egyes források (Képes Krónika – multimédiás CD-ROM) szerint talán nem is István, hanem annak szentté avatása idején I. László bocsátotta ki. Összesen három darab maradt fenn. Tömege: 4,52 g, megegyezik a bizánci solidusszal. Felirata: STEPHANVS REX, illetve PANNONIA.</div></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az aranypénzek kora a XIII. században tér vissza: Firenze 1252-től ver forintot, Velence 1284-től dukátot.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F26%2Fistvan_kiraly_penzei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F26%2Fistvan_kiraly_penzei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F26%2Fistvan_kiraly_penzei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=István király pénzei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/26/istvan_kiraly_penzei#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2855722" border="0" /></a><br /></p>
szent
istván
solidus
lancea
regis
denarius
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/lancea_regis_2.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/22/a_badog_boske_esete_az_arannyal
A Bádog Böske esete az arannyal
2011-04-22T08:44:00+02:00
2011-04-22T08:44:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; "><strong>Gyakran kérdezik tőlem: ha aranyba fektetik a pénzüket, akkor évente hány százalék hozammal lehet számolni. Erre pontos számot különféle okok miatt lehetetlen mondani, de mégis el lehet jutni szemléletes módon egy megközelítőleges értékhez.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Ford_Model-T.jpg" />1908-ban az akkor már sorozatban készülő Ford T-modell (becenevén Tin Lizzie, azaz Bádog Böske) 850 dollárba került. Extrákat akkortájt nem nagyon lehetett ehhez a puritán típushoz választani. Annál inkább lehetett a Ford Mondeóhoz, amiből egy átlagos felszereltségű 2009-ben az Egyesült Államokban 39 600 USD-ba került. Tehát ugyanazon gyár aktuális középkategóriájú modelljéről beszélünk. Érdekes, hogy mindkettő értéke pont 42,5 trójai uncia aranynak felel meg, tehát az arany vásárlóértéke hozzávetőleg azonos maradt.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Mennyit romlott tehát a zöldhasú? 4658,82 %-kal kerül többe a Mondeo. 101 év alatt ez évi <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">46,13 %</span>.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ha csak az utóbbi éveket-évtizedeket akarjuk figyelembe venni, akkor sokkal nehezebb dolgunk van. A Bretton Woods-rendszerben a dollár aranyhoz igazított árfolyamát rögzítették, így a változás 1944 és 1971 között csekély mértékűnek mondható. 1944-ben az átlagos árfolyama 33,85 dollár volt, míg 1971-ben 40 dollár 62 cent. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ezt követően 1980-ig folyamatosan nőtt az árfolyam, ekkor egy ízben – január 21-én – elérte a 850 dollárt unciánként. Abban az esztendőben az átlagos ára 615 dollár volt. Ezután hirtelen csökkeni kezdett az értéke. 2001-re érte el a mélypontot, 271,04 dollárral; ám ez nem sokkal kisebb az 1979. évi átlagnál, ami 306$.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A következő évtől kezdve kezdett emelkedni. 2007-re érte el ismét a 850 dolláros értéket. Azóta is emelkedik. A tavalyi éves átlag 1224,53$; a mai napi árfolyam 1504 USD. De a következő számítások során inkább a múlt évi átlagot nézzük! A kalkuláció a bázisévtől függ. Hasonlítsunk össze két korszakot!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">1971-2011: 40,62-ról 1224,53-ra, ez összesen 3014,6 %, 40 év alatt évi <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">75,37 %</span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">2001-2011: 271,04-ról 1224,53-ra, ez összesen 451,79 %, 10 év alatt évi <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">45,18 %</span> Ez utóbbi érték közelít a Ford-modellek alapján vett átlaghoz; éppen ezért én ennyit szoktam mondani.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Fontos megjegyezni: nem az arany emelkedett ennyit, hanem a dollár romlott. Nem mindegy. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1980 és 2001 között az arany értéke a dollárhoz viszonyítva csökkent, bár csupán az 1979. évi érték közelébe. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez a számítás csak amerikai dollárral kapcsolatosan fogadható el, a forinttal sokkal rosszabb a helyzet. No meg természetesen 1908-ban még nem is létezett. 1946 óta használjuk a pénznemünket. A bevezetésekor 1 g finomarany 13 forint 21 fillért ért az 8.700/1946 (VII.29) számú M.E. rendelet szerint (ezt a rendelkezést az aranyfedezet eltörlő 17/1982. (IV. 4.) számú MT rendelet helyezi hatályon kívül). A mai árfolyam grammonként 8774 Ft. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">66 469 % 65 év alatt, az évente átlagosan <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">1022,6 %</span> (!). Ez a forint történetének kumulált inflációs rátája.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ha már elővettük a kalkulátort, játsszunk tovább a számokkal! <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben">Korábban már írtam az arany és az ezüst egymáshoz viszonyított árfolyamáról.</a> Nézzük meg, hogy az arany az ezüsthöz képest évente átlagosan mennyivel drágult!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Mint azt a múltkoriban írtam, 1552-ben Angliában 1 egység arany 11,1 egység ezüstöt ért. Azért ezt az időszakot vettem figyelembe, mert a XVI-XVII. század fordulóján szakadt el az arany ára az ezüsttől.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Mai napi árfolyam: 1504 (arany, USD/uncia): 45,78 (ezüst, USD/uncia), az arányuk 1:32,85</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Összesen 296 %-ot emelkedett az ezüsthöz képest, közel háromszorosára.</div><div style="text-align: justify; ">459 év alatt ez mélyen az évi 1 % alatt van, pontosabban <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">0,0064 %</span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Leszögezhetjük tehát, hogy mind az arannyal, mind az ezüsttel hosszú távú befektetésként érdemes számolni.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?subject=arany'">Koncsek Krisztián</a></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fa_badog_boske_esete_az_arannyal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fa_badog_boske_esete_az_arannyal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fa_badog_boske_esete_az_arannyal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Bádog Böske esete az arannyal"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/22/a_badog_boske_esete_az_arannyal#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2846706" border="0" /></a><br /></p>
forint
kamat
arany
hozam
t_modell
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/Ford_Model-T.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/19/a_kamattilalom_tortenete
A kamattilalom története
2011-04-19T09:26:00+02:00
2011-04-19T09:26:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Ez a történet is az ősi korokban kezdődik. Sajátos esete annak, amikor a pénzügy és a vallás találkozik.</strong></p><div style="text-align: justify; ">A kamatot, mint jogi fogalmat az ókorban is ismerték, a római jog már a XII táblás törvényekben foglalkozott vele. Az Örök Városban usurának vagy foenusnak hívták. Az előbbi az „usus” („használat”) szóból származik, ugyanis a pénz használatának ellenértékeként határozták meg. Ez a terminus az „uzsora” kifejezésünkben köszön vissza. Ez a kulcs a lenti történetünkhöz. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A XII táblás törvények nem teljesen világosak ebben az ügyben: 1 as tőke után havi 1 uncia kamatot szedhettek. Az egyik értelmezés szerint ez évi 100, egy másik szerint évi 8,5 % kamatot jelentett (forrás: Brósz-Pólay: Római jog). A kamatszedést Rómában több ízben korlátozták, de az intézmény virágzott, az eltörlése nem vetődött fel. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A kereszténység sodorta el azt a Birodalommal együtt. A Biblia ugyanis sajátosan rendelkezett erről. Az Ószövetség a zsidók számára tiltotta a kamatszedést egy másik zsidótól: „Ha te, egyik a népemből, pénzt adsz kölcsön egy szegénynek a közeledben, ne úgy segíts neki, mint valami uzsorás, nem szabad rá kamatot kiróni.” (Mózes 2. könyve, Exodus, 22,25) “Aki kamatra ad kölcsönt és ráadást vesz, maradjon-e életben? – Nem marad életben! … Meg kell halnia! Vére jöjjön belőle!” (Ezékiel, 18,13). Azonban nem zsidóktól ugyanúgy szedték a kamatot. Ez később a középkorban számos konfliktus forrása lett.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A kereszténység ugyan a judaizmusból fakadt, de attól némileg eltávolodott. Ez az oka annak, hogy az ókeresztény szerzők az általános, származástól független kamattilalom mellett érveltek. <strong>Nyssai Szent Gegely</strong> (Kr.u. kb. 334-394, az 1. képen), így ír erről: „Mi a különbség idegen javak titkolt módon való birtokba vétele és a között, hogy valaki útonállóként, gyilkosság árán teszi önmagát idegen vagyon urává, - vagy ha kamatfizetés kikényszerítésével veszi tulajdonba azt, ami nem az övé?”. Az Arles-i (314) és a niceai zsinat (325) ezt a prohibíciót az egyházi személyekre korlátozta.(forrás: Roland G</div><div style="text-align: justify; ">eitmann: A Biblia, az egyházak és a kamatgazdaság)</div><p><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Gregorius_kis.jpg" /></p><p style="text-align: left; "> </p><p style="text-align: left; ">A Karoling-korra a tilalmi igény a világi jogalkotásig is eljutott. <strong>Lothar császár</strong> (a 2. képen) 825-ben így rendelkezett: „Aki kamatot szed, sújtsa azt királyi átok, aki ismételten kamatot szed, taszítsa ki magából az egyház, és vettessék börtönbe.”</p><p><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/lothar_kis.jpg" /></p><div style="text-align: justify; ">A második lateráni zsinat <strong>II. Ince pápa</strong> (a 3. képen) elnökletével ezt a szabályt a teljes katolikus világra kiterjesztette 1139-ben: „Aki kamatot szed, ki kell azt taszítani az egyházból, és csak a legsúlyosabb büntetés után és a legnagyobb óvatossággal vehető fel ismét. Attól a kamatszedőtől, aki megtérés nélkül hal meg, meg kell tagadni a keresztény temetést.” (Egy kis ide nem illő hadtörténeti érdekesség: ezen a zsinaton tiltották be a számszeríj használatát is. Ez utóbbi normát még kevésbé tartották be.)</div><div style="text-align: justify; "> </div><p><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/innocentius_ii.jpg" /></p><div style="text-align: justify; ">Ez a rendelkezés a XVI. századig meghatározta Európa pénzügyi életét. Arról nem is beszélve, hogy az antiszemita pogromok egyik rendszeres kiváltó okává vált. Mint már említettem, a zsidó bankárokra (illetve hazánkban az izmaelitákra) ez a tilalom nem volt hatályos. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Problémát jelentett az európai keresztény bankárok számára is, hiszen egy jelentős jövedelemforrástól estek el. Éppen emiatt különféle technikákat találtak ki törvényi kiskapu gyanánt.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Elterjedt megoldás volt a kézizálogozás. Pénzt adtak kölcsön az adósnak, s zálogba vettek valamilyen gyümölcsöztethető ingatlant, többnyire termőfölddel ellátott birtokokat. Kamatot nem kérhettek, de a jobbágyoktól beszedett termés jó hasznot termelt. Az augsburgi Fuggerek például előszeretettel alkalmazták ezt a megoldást.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Dívott a következő módszer is: a kölcsönt ezüstben adták, de aranyban kérték vissza lejáratkor. <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben">Az átváltási arányt pedig a szerződésben úgy kötötték ki, hogy a hitelező jól járjon.</a> A firenzei Mediciek kedvelt eljárása volt. Hosszú szünet után a XIII. században kezdtek el újra Európában aranypénzeket verni – először Itáliában, a firenzei forintot (fiorino d’oro) és a velencei dukátot (zecchino), nem véletlen –, s kiváló eszköz lett a kamattilalom megkerüléséhez. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A XVI. század gazdasági életében a tilalom tarthatatlanná vált. Jakob Fugger, a bankár 1515-ben pártfogoltján, az ingolstadti bajor egyetem teológia-professzorán keresztül Bolognában hitvitát kezdeményezett az ügyben. Eck ekkor általános engedélyt adott legfeljebb 5% kamat szedésére.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A prohibíció egyik kiváltó oka volt a reformációnak. A német bankárok szívesen támogatták Luther és Kálvin tanait, akik persze engedélyt adtak a kamatszedésre. Természetesen a Bibliával nem fordulhattak szembe: gondosan különválasztották az igazságos kamatot az uzsorától. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Kísérletek persze voltak a fenntartására. XIV. Benedek pápa 1745-ben a “Vix pervenit” enciklikával még igyekszik konzerválni a kamattilalmat. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez a régi vita nemcsak Európában volt, illetve van napirenden: az iszlám is tiltja. Ahogyan a kereszténység is judaista gyökerekkel bír, úgy Mohamed felekezete is. A Korán a kamat ellen foglal állást.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Természetesen a Közel-Keleten is dolgoztak ki eljárást a tilalom megkerülésére. Az iszlám banknak lehetősége van úgynevezett mudáraba-ügylet formájában befektetni a pénzt. Például megvesz bizonyos árut. Ezt az árut a bank előzetes megegyezés szerint eladja, a nyereséget összegyűjti, majd az előzetes megállapodásnak megfelelően nyereségrészesedést ad a tőke tulajdonosának. (forrás: <a target="_blank" href="http://www.mohamed.hu/index.php?menu=kamattil">http://www.mohamed.hu/index.php?menu=kamattil</a>).</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A lakáshitelek esetében az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot kell fizetni a pénzintézet felé. Ez meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék. Az én olvasatomban ez is lényegében kamatnak felel meg, annak ellenére, hogy nem így hívják. A THM-be kétségtelenül beleszámít.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F19%2Fa_kamattilalom_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F19%2Fa_kamattilalom_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F19%2Fa_kamattilalom_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kamattilalom története"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/19/a_kamattilalom_tortenete#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2838939" border="0" /></a><br /></p>
thm
uzsora
kamattilalom
laterán
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/Gregorius_kis.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/15/otezer_forintos_erme
Ötezer forintos érme
2011-04-15T14:37:00+02:00
2011-04-15T14:37:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Az MNB 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsátott ki Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából.</strong></p><p style="text-align: justify; ">A Magyar Nemzeti Bank - a "Magyar költők" sorozat harmadik tagjaként - 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsátott ki Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. </p><p style="text-align: justify; ">A Csikai Márta tervezte emlékérmén - kissé gyűrt papírra vetett kézirat-részletként ábrázolva - négy vízszintes sorban Tóth Árpád Az árnyból szőtt lélek című verséből a következő idézet olvasható: "Áldott az árnyak" "test nélküli teste," "Titkos kelméjük" "lelkemmel rokon". Az idézet alatt, középen Tóth Árpád aláírása látható.</p><p style="text-align: justify; ">Az emlékérme hátlapján, a középmezőben Tóth Árpád portréja látható.</p><p style="text-align: justify; ">Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.</p><p style="text-align: justify; ">Az emlékérméből 6000 darab készíthető, amelyből 4000 darab különleges - ún. proof - technológiával verhető.</p><p>forrás: <a target="_blank" href="http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_uj_otezer_forintos_erme_nezze_meg_a_kepeket.480167.html">Napi Gazdaság</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fotezer_forintos_erme%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fotezer_forintos_erme%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fotezer_forintos_erme%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ötezer forintos érme"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/15/otezer_forintos_erme#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2828316" border="0" /></a><br /></p>
árpád
tóth
ezüst
ötezer
forintos
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/15/ii_matyas_tallerja
II. Mátyás tallérja
2011-04-15T11:29:00+02:00
2011-04-15T11:29:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Kisebb szünet ismét jelentkezem. Sokan hiányoltátok, hogy nem kerültek még fel numizmatikai írások. Jogos. Ezennel ezt a sort megkezdeném.</strong></p><div style="text-align: justify; ">Egy II. Mátyás magyar király (uralkodott: 1608-1619) korában vert tallért szeretnék bemutatni. Egy értékes, nem túl gyakori pénzérméről van szó. Érdekessége, hogy az uralkodót a Szent Koronával a fején ábrázolták. Tömege 28 g. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A tallér mint pénznem – természetesen a modern nemzeti valuták korszaka előtt a „pénznem” szó nehezen értelmezhet –, is megér néhány gondolatot. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az ezüsttallérok 1518-ban jelentek meg Közép-Európában. A cseh Joachimsthal (Jachymov) városka mellett fekvő ezüstbányát ekkortájt kezdték kiaknázni a tulajdonos Schlick grófok. Az innen származó pénzérméket hívták joachimsthalernek, később thalernek. Magyarországon 1553-tól verték, elsősorban Körmöcbányán. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Értéke megfelelt az 1486 óta forgalomban lévő tiroli Güldengroschennek. Ez utóbbi a neve ellenére nem aranypénz, hanem szintén ezüst. Mint pénzegység 72 ezüst krajcárt, vagy 24 garast képviselt, később jöttek forgalomba a 60 krajcáros, úgynevezett forintos tallérok. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az elnevezés is érdekes utat járt be: a Habsburgokon keresztül került a spanyolokhoz, onnan az amerikai kontinensre. Így lett a függetlenné vált 13 gyarmat saját pénzegysége úgy, hogy a neve mindeközben dollárra módosult.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">A képen látható pénz eredeti, eladó.</a></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><div style="text-align: left;"> </div></div><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/matyas_ii.jpg" /></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "> </div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fii_matyas_tallerja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fii_matyas_tallerja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F15%2Fii_matyas_tallerja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=II. Mátyás tallérja"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/15/ii_matyas_tallerja#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2827868" border="0" /></a><br /></p>
ezüst
mátyás
tallér
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/matyas_ii.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/09/soros_gyorgy_portfolioja
Soros György részvény-portfoliója
2011-04-09T14:50:00+02:00
2011-04-09T14:50:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Összesen 856 különböző értékpapírt tartottak tavaly év végén a Soros Fund Management által kezelt portfóliók, ezek közül a legnagyobb befektetések a Wal-Mart, a Verizon és a Yahoo részvényei voltak.</strong></p><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/245px-George_Soros_-_World_Economic_Forum_Annual_Meeting_Davos_2010.jpg" />A Soros György nevével fémjelzett alapoknak számos hosszabb távú befektetése van, a portfoliókban legnagyobb súlyt képviselő részvények közül 21-et legalább három éve tart a guru cége. A SeekingAlpha összesítése szerint a magyar származású milliárdos alapkezelőjének befektetési portfoliójában a legnagyobb súllyal a Wal Mart részvényei szerepelnek, a kiskereskedelmi lánc papírjait egyébként Warren Buffett portfoliójában is megtalálhatóak. S ezzel egyik guru sem keresett sokat a pénzüket rá bízó embereknek, hiszen a Wal Mart részvények mindössze 1,1 százalékkal értékelődtek fel tavaly április elseje óta, jócskán alulteljesítve ezzel az S&P 500-as indexet. 20 százalékot keresett viszont a Verizon részvényeken, de ennél jóval többet, 40 százalékot bukott egy év alatt a Yahoo papírjain. A portfolió átlagos hozamát, ami megint csak szemet gyönyörködtető, 26,8 százalékos volt egy év alatt, mindössze egy részvénynek köszönhette, ezek pedig a közel két és félszeresükre dráguló Mercury Computers részvények voltak.</div><div> </div><div> </div><table width="300" border="1" align="center" cellpadding="1" cellspacing="1"><caption>Soros befektetései</caption><tbody><tr><td><span style="font-size:
7.5pt;line-height:115%;font-family:"Verdana","sans-serif";mso-fareast-font-family:
Calibri;mso-fareast-theme-font:minor-latin;mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;color:#444444;mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language:
EN-US;mso-bidi-language:AR-SA">Részvény</span></td><td>Érték (millió dollár) 2010 december 31-én</td><td>Hozam 2010 április 1-től (százalék)</td></tr><tr><td>WAL-MART STORES INC (WMT)</td><td style="text-align: right; ">50,6</td><td style="text-align: right; ">1,1</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">VERIZON COMMUNICATIONS INC (VZ)</td><td style="text-align: right; ">37,3</td><td style="text-align: right; ">20,4</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">YAHOO INC (YHOO)</td><td style="text-align: right; ">36,7</td><td style="text-align: right; ">-40,1</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">HEWLETT PACKARD CO (HPQ)</td><td style="text-align: right; ">34,6</td><td style="text-align: right; ">-10,7</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">AT&T INC (T)</td><td style="text-align: right; ">32,9</td><td style="text-align: right; ">-6,2</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">MAP PHARMACEUTICALS INC (MAPP)</td><td style="text-align: right; ">30,6</td><td style="text-align: right; ">0,1</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">MERCURY COMPUTER SYS (MRCY)</td><td style="text-align: right; ">24,7</td><td style="text-align: right; ">244,2</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">LOWES COS INC (LOW)</td><td style="text-align: right; ">21,5</td><td style="text-align: right; ">15,9</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">CITI TRENDS INC (CTRN)</td><td style="text-align: right; ">19</td><td style="text-align: right; ">16,5</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">Összesen</td><td style="text-align: right; ">287,8</td><td style="text-align: right; ">26,8</td></tr><tr><td style="text-align: justify; ">S&P 500 index</td><td style="text-align: justify; "> </td><td style="text-align: right; ">3,3</td></tr></tbody></table><div> </div><div> </div><div style="text-align: justify; ">A tavalyi utolsó negyedévben Soros alapjai 132 millió dollár értékben vásároltak Petroleo Brasileiro részvényekre szóló vételi opciókat. Vettek 2,1 millió darab Best Buy részvényt és 2,4 millió Coca-Cola Enterprises részvényt. Az új szerzeményeken felül növelte alapjaiban a Delta Airlines részvények súlyát, immár 186 millió dollár értékben tart a légitársaság részvényeiből. S nem tudott ellenállni a csábításnak, ők is tovább vásároltak Apple részvényeket, a negyedév során 23 százalékkal növelve kitettségüket a papír irányába. Az Apple egyébként a neves guruk egyik kedvenc részvényévé vált, hiszen Jim Simonstól kezdve David Einhornig bezárólag szinte mindenki tart belőle portfoliójában</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Forrás: <a target="_blank" href="http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/mibol_csinal_penzt_soros_itt_a_lista.479362.html">Napi Gazdaság</a></div><p>Kép: Wikipedia</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F09%2Fsoros_gyorgy_portfolioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F09%2Fsoros_gyorgy_portfolioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F09%2Fsoros_gyorgy_portfolioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Soros György részvény-portfoliója"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/09/soros_gyorgy_portfolioja#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2812063" border="0" /></a><br /></p>
yahoo
soros
wal_mart
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/245px-George_Soros_-_World_Economic_Forum_Annual_Meeting_Davos_2010.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/08/portugalia_az_uniohoz_fordult_segitsegert
Portugália az Unióhoz fordult segítségért
2011-04-08T06:38:00+02:00
2011-04-08T06:38:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Szerda este José Sócrates ügyvezető miniszterelnök bejelentette: Portugália pénzügyi segítséghez fordult az Európai Bizottsághoz.</strong></p><div style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/225px-Josesocrates2006.jpg" />José Sócrates ügyvezető miniszterelnök szerda este újabb tévébeszédet intézett a portugálokhoz, amelyben bejelentette, kormánya az Európai Bizottsághoz fordult pénzügyi segítségért. Sócrates kifejtette, a segítségkérés célja, hogy biztosított legyen az ország pénzügyi rendszerének és gazdaságának működése, tekintettel arra, hogy az ügyvezető kormány lehetőségei korlátozottak.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A kormányfő beszédében ismételten hangsúlyozta, hogy az ország helyzete a megszorító csomag parlament általi elutasítása miatt romlott „drámai mértékben”, hiszen ez a „rossz időben adott rossz jel” az ország súlyos leminősítéséhez és a hitelkamatok felszökéséhez vezetett. Sócrates, aki mindeddig következetesen kiállt amellett, hogy az ország képes lesz egyedül kilábalni a válságból, beszédében úgy értékelte, hogy az összes alternatívát mérlegelve jelenleg az uniós segítség kérése tekinthető a legkisebb rossznak.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az ügyvezető miniszterelnök arról nem szólt, hogy kormánya milyen összegű segítségért folyamodott Brüsszelhez. José Manuel Barroso volt portugál miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke mindenesetre ígéretet tett arra, hogy az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatják.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Pedro Passos Coelho a kormányfői bejelentésre reagálva leszögezte, hogy pártja támogatja ezt a „későn jött” segítségkérést, és minden segítséget meg fog adni a hivatalban lévő kormánynak az Unióval folytatandó tárgyalásokhoz. A jobboldali politikus úgy véli, a Nemzetközi Valutaalapot nem szabad démonizálni, és a segítségkérés csak az ország és az állampolgárok biztonságát és nyugalmát szolgálja.</div><div> </div><div>(forrás: <a target="_blank" href="http://kitekinto.hu">kitekinto.hu</a>, kép: wikipedia)</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fportugalia_az_uniohoz_fordult_segitsegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fportugalia_az_uniohoz_fordult_segitsegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fportugalia_az_uniohoz_fordult_segitsegert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Portugália az Unióhoz fordult segítségért"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/08/portugalia_az_uniohoz_fordult_segitsegert#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2808712" border="0" /></a><br /></p>
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/225px-Josesocrates2006.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/08/mol_es_otp_avagy_osztalekkal_vagy_nelkule
MOL és OTP; avagy osztalékkal, vagy nélküle?
2011-04-08T06:05:00+02:00
2011-04-08T06:05:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p style="text-align: justify; "><strong>Két érdekes hír a hazai értékpapír-piacról: míg az OTP 3 év óta most először fizet osztalékot, addig a MOL úgy döntött, a tavalyi eredményből nem juttat pénzt a részvényeseinek.</strong></p><p style="text-align: justify; ">A MOL menedzsmentje nem javasol osztalékfizetést a tavalyi eredményből – tette közzé a társaság. Ez gyakorlatilag a mi és a piac várakozásának is megfelel. Ezzel párhuzamosan a társaság a közgyűlés jóváhagyását fogja kérni a sajátrészvény vásárlási programjának meghosszabbítására.</p><div style="text-align: justify; ">A MOL egyébként nem csak saját eredményéből nem juttatna vissza a részvényeseknek, de a horvát leánycégnél, az INA esetében sem támogatja az osztalékfizetést. Tegnap ugyanis felmerült, hogy az INA másik nagytulajdonosa, a horvát kormány azt javasolja, hogy a cég újítsa fel osztalékpolitikáját és juttasson vissza a részvényeseknek a tavalyi 958 millió kunás nettó eredményből (papíronként 96 kuna). Az INA egyébként legutóbb 2008-ban döntött osztalékfizetésről, akkor egy részvényre vetítve 15 kunát fizetett ki a társaság. A MOL nem támogatja a horvát kormány javaslatát, és a megtermelt készpénzt inkább a finomítói fejlesztésekbe forgatná vissza.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az OTP igazgatótanácsa részvényenként 72 forintos osztalékot javasolt az április 27-én tartandó éves rendes közgyűlésen (az osztalékfizetés előreláthatóan június 14-én veszi kezdetét). A bejelentés összhangban van a piaci várakozásokkal és a mi becslésünkkel is (korábban 60-70 forintos osztalékot vártunk részvényenként). A hírt pozitívan értékelhetik a piaci szereplők, bár nem számítunk heves reakciókra a bejelentéshez köthetően. Az OTP Bank 3 év óta most fizet először osztalékot, az osztalékhozam valamivel 1 százalék fölötti, bár ezt a papírt nem az osztalék miatt vásárolják.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">(forrás: <a target="_blank" href="http://kitekinto.hu">kitekinto.hu</a>)</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fmol_es_otp_avagy_osztalekkal_vagy_nelkule%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fmol_es_otp_avagy_osztalekkal_vagy_nelkule%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F08%2Fmol_es_otp_avagy_osztalekkal_vagy_nelkule%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=MOL és OTP; avagy osztalékkal, vagy nélküle?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/08/mol_es_otp_avagy_osztalekkal_vagy_nelkule#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2808698" border="0" /></a><br /></p>
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/06/a_belso_melo
A belső meló
2011-04-06T06:53:00+02:00
2011-04-06T06:53:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><strong>Nemrég a nagy vihart kavart <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/03/31/zeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni">Zeitgeist című film harmadik részéről</a> írtam, s most ismét egy filmet vettem górcső alá. Egyelőre nem szeretném mozis bloggal folytatni, de van egy-két alkotás, ami mellett nem lehet elmenni. Ilyen az Inside Job is.</strong></p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Charles Ferguson idén ezért az alkotásáért Oscar-díjat kapott. A narrátor neve is ismerős lehet, ugyanis nem más, mint Matt Damon adta a hangját ehhez a munkához.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A film a 2007-2010 közötti válságot mutatja be. (Legalábbis az amerikai szakirodalom szerint már 2010-ben véget ért, nálunk szerintem még nem).</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Sokkal jobban tetszett, mint a korábban már ismertetett Korszellem-trilógia; kevesebb részletbe tudtam belekötni. A <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/03/31/zeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni">Zeitgeisttel</a> szemben itt megpróbálták megszólaltatni a másik felet is; amit újságíróként csak helyeselni tudok. Bár volt, aki nem volt hajlandó nyilatkozni, mint például <a target="_blank" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Alan_Greenspan">Alan Greenspan</a>.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Minden részletet kidolgoztak: animációkkal és infografikákkal mutatták be a <a target="_blank" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Collateralized_debt_obligation">CDO </a>(collateralized debt obligation)-, illetve a <a target="_blank" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Credit_default_swap">CDS</a> (credit default swap)-ügyleteket, amelyek hozzájárultak a recesszióhoz.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Külön tetszett, hogy felhívták a figyelmet a három nagy hitelminősítő (Moody’s, Standard & Poor’s, Fitch) válság során tanúsított tevékenységére. Több cégre ugyanis dupla A-minősítést adtak a válság előestéjén; utólag pedig széttárták a karjukat, mondván: nem vállalják a felelősséget, korábban csak a véleményüket közölték. Láthatjuk, miért is kell fenntartásokkal kezelni a hitelminősítéseket.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Feltették ezt a kellemetlen kérdést is: vajon reális-e napjainkban a vezető bankárok keresete. A választ <a target="_blank" href="http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/12516/1/gazdasag/Simor_tobbet_keres_mint_a_Fed_elnoke">Simor András</a> figyelmébe ajánlom…</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Természetesen volt, ami kevésbé nyerte el a tetszésemet. Kamera elé ültettek egy hölgyet, aki azt állította, hogy a neki dolgozó prostituáltak gyakran a Wall Streetről szerzik ügyfélkörüket. Na, ezt nem kellett volna. Én speciel nem brókerszféra magánéletére vagyok kíváncsi, hanem a válság körülményeire. Azonban úgy tűnik, hogy ilyen – úgynevezett pikáns, szerintem lényegtelen – ügyekkel nagyobb nézettséget lehet teremteni a filmnek.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Kicsit furcsának találtam <a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/27/soros_szeret_spekulalni/">George Soros</a> megszólaltatását. A 2007-2008-as eseményekhez valószínűleg nem volt köze - igaz ugyan, hogy nyert rajtuk -; ám meglehetősen rossz hírre tett szert 1991-ben a font bedöntésekor, 1997-ben pedig az ázsiai pénzügyi válság idején. Neki a riporter sokkal érdekesebb kérdéseket is feltehetett volna.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Kiváló alkotás: informatív, logikus, követhető, részletes. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel a pénz világa. Kötelező darab.</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?subject=aranypenz'">Koncsek Krisztián</a></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A film előzetese:</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><iframe title="YouTube video player" width="560" height="349" src="https://www.youtube.com/embed/p7BGtRKVY2M" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F06%2Fa_belso_melo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F06%2Fa_belso_melo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F06%2Fa_belso_melo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A belső meló"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/06/a_belso_melo#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2803711" border="0" /></a><br /></p>
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben
Az arany és ezüst árfolyama az elmúlt 3000 évben
2011-04-05T14:17:00+02:00
2011-04-05T14:17:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div><div style="text-align: justify; "><strong>Sok száz éven keresztül szinte változatlan volt az arany ezüsthöz viszonyított árfolyama. A London Fixinget megelőzően ugyebár más viszonyítási alapot nehezen találunk, ha a régi idők vagyoni viszonyait kívánjuk feltérképezni.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az alábbiakat a Pallas Nagy Lexikonában (1896) találtam:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>„Az asszir királyok idejében az ezüstnek aranyhozi viszonya <strong>1: 13 1/3</strong> volt, Hérodotos szerint a persa királyok idejében 360 arany talentom 4680 ezüst talentomnak felelt meg, tehát a viszony <strong>1:13</strong>-hoz; úgy látszik ő kerekszámot vett, mert a régi persa pénzek is <strong>1: 13 1/3</strong> viszonyra vallanak. Azok a görög irók, akik a peloponnézusi háboru és Nagy Sándor uralkodásának ideje között éltek, az ezüst és arany viszonyát <strong>1: 13 1/3</strong> és <strong>1:11 1/3</strong> közöttinek mondják. Nagy Sándor persa háboruja után a zsákmányolt arany révén ez a viszony <strong>1: 10</strong>-re szállt le: Egyiptomban a Ptolemaiosok alatt a két fém viszonya <strong>1: 12,5</strong> volt. </em></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>Rómában Kr. e. a VI. és VII. századtól kezdve <strong>1: 11,91</strong>-hezi viszony állott fönn; ezt az állandóságot megzavarta Julius Caesar idejében a Galliából szállított arany. Ekkor <strong>1:8,93</strong>-hozi viszony keletkezett, de csakhamar helyre állt a rendes állapot, mert már a császárok idejében <strong>1: 11,30</strong> és <strong>1: 12,20</strong>-hozi viszonyt találunk. Nagy Konstantin (330. Kr. u.) idejében már <strong>1: 14,40</strong> és 422. Kr. u. <strong>1: 18</strong>-hoz volt e két fémérték viszonya; ami meglehetősen abnormis állapotra vall. (<span style="color: rgb(255, 0, 0); ">Megj.: szerintem Dacia feladásával csökkent az arany a birodalomban; az adatok azért is figyelemre méltóak, mert a császárok folyamatosan kisebb nemesfémtartalmú aranypénzeket verettek</span>).</em></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>A középkorban az ezüst és arany viszonya <strong>1: 12</strong>-höz volt (864-ben), ez a viszony a Sachsen-Spiegel szerint még a XIII. században is megvolt, sőt csekély ingadozással még a XIV. és XV. században is ugyanaz maradt. A lübecki számítás szerint a viszony 1351-ben <strong>1:12,3</strong>, 1375-ben <strong>1:12,4</strong>, 1411-ben <strong>1: 12,0</strong> és 1455-ben <strong>1: 12,2</strong> volt. Angliában 1104-1464-ig <strong>1: 9</strong> - <strong>1: 10 100/578</strong>, Franciaországban 1338-1488-ig <strong>1: 11-1:12,61</strong>, Olaszországban 1252-1495-ig <strong>1:9 3/8</strong> - <strong>13 29/47</strong> volt a két fém viszonya. Az amerikai aranymezők és bányák fölfedezése ezen a viszonyon nem sokat módosított. </em><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>(Megj.: dehogynem, pont az amerikai ezüst beáramlásával van összefüggésben az XVII. sz-i esése).</em></span></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>A XVI. században az átlagos viszony <strong>1: 10:31</strong> volt, így Zsigmond királyunk idejében az ezüst és a színarany viszonya <strong>1: 11</strong>-re tehető. </em><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>(Megjegyzés: ezt nem értem, Zsigmond ugyebár 1437-ig uralkodott, az XV. század)</em></span></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>1542-1680-ig, a csekély ingadozásokat leszámítva, az arany értéke folytonosan növekedett. Németországban 1542-ben <strong>1:11,27,</strong> 1680-ban <strong>1: 15,10</strong>, Angliában 1552-ben <strong>1: 11 1/10</strong>, 1717-ben <strong>1:15 285/1364</strong> és Franciaországban 1550-ben <strong>1: 11,47</strong> és 1679-ben <strong>1: 14,91</strong> volt a két fém értékviszonya. </em></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>Ezen a viszonyon csak a legujabb idők változtattak, mert átlagban számítva 1687-1700-ig <strong>14,97</strong>-szer, 1701-40-ig <strong>15,145</strong>-ször, 1741-90-ig <strong>14,74</strong>-szer, 1791-1875-ig <strong>15,638</strong>-szor volt drágább az arany az ezüstnél. Az ujonnan nyitott ezüstbányák és az ezüstgyártásban beálló javítások az ezüsttermelést tetemesen fokozták; mig 1860-ban a termelt arany sulya az ezüsthöz <strong>1:5,47</strong> és 1870-ben <strong>1: 5,8</strong> volt, <span style="color: rgb(255, 0, 0); ">(megj.: itt az 1848. évi kaliforniai aranyláz hatása érezhető: nőtt az aranymennyiség, csökkent az értéke)</span> 1880-ban már <strong>1: 14</strong>-re, 1890-ben <strong>1:23,8</strong>-re és 1891-ben <strong>1:24</strong>-re emelkedett. Ennek következménye az aranyérték folytonos emelkedése lett. 1876-ban <strong>17,88</strong>-szor, 1879-ben <strong>18,40</strong>-szer, 1885-ben <strong>19,41</strong>-szer 1886-ban <strong>20,81</strong>-szer, 1887-ben <strong>21,15</strong>-ször, 1888-ban <strong>22,01</strong>-szer, 1889-ben <strong>22,</strong><strong>10</strong>-szer, 1889-ben <strong>19,75</strong>-ször és 1891-ben <strong>20-21</strong>-szer haladta meg az arany értéke az ezüstét.”</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A jelen pedig így néz ki: a mai napon a befektetési (0,9999 %) arany unciája 1433 dollár, míg a színezüsté 38 dollár 32 cent. A kettő közötti arány: <strong>1:37,4</strong>.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?subject=arany'">Koncsek Krisztián</a></div></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F05%2Faz_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F05%2Faz_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F05%2Faz_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az arany és ezüst árfolyama az elmúlt 3000 évben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2801769" border="0" /></a><br /></p>
dacia
konstantin
arany
ezüst
caesar
numizmatika
gallia
aranyforint
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/04/04/olvasoi_level_a_zeitgeist_kritika_kapcsan
Olvasói levél a Zeitgeist-kritika kapcsán
2011-04-04T10:43:00+02:00
2011-04-04T10:43:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; ">Egy ismerősöm emailben fejtette ki a véleményét a <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/03/31/zeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni">Zeitgeist: Moving Forward című filmről írt kritikámmal</a> kapcsolatban. Dőlt, piros betűkkel olvasható az álláspontja, állóval az enyém.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>(...)Nem értem, hogy miért kell kötelezően egy liberális cinizmusra hajazó odaszólással lerántani a helyes meglátásokat. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Nem hiszem, hogy cinikusabb lettem volna; mint amennyire ők demagógok. Én nem nyilvánítottam senkit agyilag sérültnek, a filmben megszólalók igen.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A mondanivaló lényege szempontjából teljesen mindegy, hogy Magyarország speciálisan mennyire szorul importra, mennyire nagy a munkanélküliség. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Igazad van, a Zeitgeist szerzői globálisan szemlélik a helyzetet. Viszont ők egy olyan országban élnek, ahol a munkanélküliség elenyésző. Nekik mások a problémáik. Viszont magyarként meg kell jegyeznem, hogy nálunk némi GDP-növekedés valószínűleg együtt járna a munkanélküliség csökkentésével. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A GDP-varázsszó meg abszolút irreleváns. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Nem állítom, hogy varázsszó. Azért mérjük, mert mérhető.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A többi elemző szakaszra is igaz ez. Jó meglátások, de kényszeresen nyakon öntve olyan partikuláris „kukacoskodással”, ami a lényeg helyett a részletekre viszi a figyelmet. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Én már csak ilyen kukacoskodó vagyok. Vállalom. Összességében viszont továbbra is javaslom, hogy a filmet nézze meg, akit érdekel a téma<em>.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Az a mondás, hogy az „ördög a részletekben rejlik” nagyon igaz. Csakhogy a következtetés a liberális tudományos elemzéseknél mindig az, hogy ezért minél inkább specializálódnunk kell. Paradox módon épp így válik az ember az „ördög” által megvezetve, s veszik el az erdőben, miközben egy fára fókuszál, s közben az egészet szem elől téveszti. </em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "> </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A „spórolás” kérdésénél szintén, mintha félrefutna a kritika. A Zeitgeist szerintem nem arra utalt, amit kikerekítettél belőle. Itt nem az a kérdés, hogy silány árukat hozunk-e létre, hanem, hogy a legyártott termék élettartalma tudatosan rövid-e, avagy sem. Az ember körül lévő használati eszközök (mobil telefon, porszívó, autó stb.) nem hosszú életűek. Még az úgymond minőségiek sem. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Elismertem, hogy ebben a Zeitgeistnak igaza van. Azt tettem hozzá, hogy a technológiai elavulás bizonyos tartós fogyasztási cikkeknél – autó, mobiltelefon, számítógép – megelőzi az élettartam lejártát. Ezeket a termékeket nem a gyenge minőség miatti állagromlás okán cseréljük le – már, aki –, hanem mert a reklámok elhitetik velünk, hogy nekünk egy új termékre van szükségünk: gyorsabb autóra, gyorsabb számítógépre, több megapixeles fényképezőre, nagyobb-laposabb tv-re, „okosabb” telefonra. Viszont sok termék valóban kényelmesebbé teszi az életünket. Feltétlenül említeni kell a divat szerepét, ami nemcsak a ruházatra értendő; ami divatjamúlt, azt lecseréljük, minden további ok nélkül.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Elég, ha csak a régi korok eszközeire gondolunk, amelyeket állandóan meg lehetett újítani. A konfekció szemlélet ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy márkás, drága cipőt megjavíts, vagy egy márkás, de konfekciós öltönyt bővíts, szűkíts</em>.</span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "> </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>AZT KELL LÁTNOD, HOGY LOUIS VUITTON UGYANÚGY EZT A KONFEKCIÓSZEMLÉLETET KÉPVISELI MINT EGY KÍNAI BÓVLI. Ugyanaz a kategória. Amit te minőséginek mutatsz be az nem minőségi, hisz Louis Vuitton nem minőségi tradicionális szemszögből. </em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A minőség a mestermunkánál kezdődik, ami nem lehet konfekció. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Pedig a Vuitton éppen így indult, a XIX. században még a mestermunkát képviselte. Viszont mára – tudtommal – már nem kézzel készülnek a termékek, hanem nagyüzemben. Ettől függetlenül nem tartom gagyinak, rossz minőségűnek, bár kétségtelen, hogy az árképzés során a "sznob-faktornak" is van jelentősége. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Itt arról vitatkozunk, hogy olcsón gagyi konfekciót adjunk, el, vagy drágán gagyit. Megint ott vagyunk, mint a facebook like-olós kultúrájánál. </em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Ez nem alternatíva. Itt a választás nem az, hogy kínai gagyi, vagy a sznoboknak való Louis Vuitton.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Kihagyod a harmadik tényezőt, a kézműves mesterembert, akiből egyre kevesebb van, aki méretre megcsinálja neked a cipőt vagy a táskát, amit aztán ki is tud javítani. Mivel azonban nem konfekció, ez nem illik a mai világgazdaság szemléletébe, hisz itt a cél, a minél gyorsabb csere.</em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Nem látom ennyire borúsnak a helyzetet. El lehet adni a manufakturális árut is, bár többnyire magas áron, luxustermékként. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Itt a fontos rész:</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>„...Más szóval a globális piaci rendszer azon a feltevésen alapszik, hogy mindig lesz elég termékkereslet társadalmunkban ahhoz, hogy elegendő pénz áramoljon körbe olyan ütemben, mely képes fenntartani a fogyasztás folyamatosságát. És minél gyorsabb a fogyasztás üteme, annál nagyobb az úgynevezett „gazdasági növekedés”. (…) Szóval, hogyan is lehet az a rendszerünk, amely egyre nagyobb ütemű fogyasztást követel, bármivel is takarékos, „gazdaságos”? (…) A piaci rendszer célja valójában épp ellenkező azzal, amit egy valódi gazdaság képviselne, amely nem más, mint a szükségletek kielégítésére alkalmas anyagok termeléséhez és elosztásához használt javak hatékony és figyelmes kezelése. (…) Egy véges bolygón élünk, véges erőforrásokkal.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "> </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Ezzel a gondolatmenettel viszont valóban azonosulni tudok. A gazdasági fejlődést a GDP növelésében látjuk, pedig egységnyi mennyiségű lakosnak egységnyi mennyiségű szükségletei vannak. Éppen emiatt fog újabb és újabb válságokat generálni a rendszer. A termelés növelésével nem feltétlenül teremtünk valódi értéket, legfeljebb a környezetünket tesszük ki felesleges terhelésnek. Magyarországon persze összetettebb a helyzet, hiszen mi seregnyi szükségletből importra szorulunk, illetve problémát jelent a munkanélküliség; amire a GDP-növelés rövidtávú megoldást biztosíthat, de ne térjünk el a tárgytól!</em>”</span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "> </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>EGYVALAMIT FELEJTETTÉL KI: Amit Marx is a Tőke című munkájában. Mégpedig azt, hogy az ember szükségletei a végletekig heccelhetők. Pont.</em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Akár bele is írhattam volna. Kihagytam, de ez nem jelenti azt, hogy nem értek vele egyet, pont ellenkezőleg.</div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>És ezzel a mondattal az egész kommunista utópia dől.</em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Olyan ugyanis nincs, hogy a termelési javakat mindenki szükségleteinek megfelelően elosszuk. A szükségletek, az igények ugyanis mindig növelhetőek a megszerzendő tárgyak iránti vágyakkal. Az USA-ban volt egy felmérés. Az 50-es években hatalmas fellendülés volt a háború utáni konjunktúrában a lakossági fogyasztás területén. Az emberek jólétérzése mégis csökkent a 60-as évek elején. Miért? Mert a fogyasztási termékek köre is egyre bővült, a jóléthez elképzelt megszerzendő tárgyak köre bővült, illetve a körülmények is. Már nem elégedtek meg azzal, mint korábban.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Magyarországon ez 90 után jött elő. Az ember minél komplexebbé teszi életét, annál bonyolultabbá válik fenntartása. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">„A legszerényebb háztartási alkalmazott is felháborodottan tiltakozna, ha olyan fűtéssel, világítással, fekvő- és mosdóalkalmatossággal ellátott szobát kínálnának neki, amilyen Goethe titkos udvari tanácsos vagy akár Anna Amália weimari nagyhercegnő számára teljesen megfelelt volna.” – Konrad Lorenz (1972). Azért mérünk egzakt mutatókat (GDP etc.), mert a jólét és a boldogság szubjektív.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A háború előtt egy parasztgazdaság s ma egy gazda életét vessük össze. Nagyapám nem érti, hogy unokatestvérem 4x annyi földön, s 4x annyi jószággal, s terménnyel hogy nem tudja fenntartani magát hitel s mezőgazdasági támogatás nélkül, mikor ő a Horthy korszakban nemhogy hitelt nem vett fel, de teljesen ÖNFENNTARTÓ TUDOTT LENNI. A paradicsomot mind le tudta adni, ahogy a pulykákat is. 1938-ban Londonba ment a magyar paradicsom a kecskeméti felvásárlóktól, ahogy a pulykák is minden ősszel. Kiszámíthatóbb volt akkor a mezőgazdaság. Egyrészt volt piac, másrészt nem volt olyan túltermelés. És az áruk is minőségibbek voltak. Ma túltermelés van az EU-ban, s a piac nyomja lefelé az árakat. </em></span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Miközben az áru egyre silányabb, a földek s a jószágok egyre tartalmatlanabbak. PARADOX MÓDON VISZONT A MÉRETÜK NAGYOBB. Magyarul a mennyiség nagyobb. Óriás zöldségek, egyesek (Holland) injekciós táppal, és az intenzív termelésnek köszönhetően teljesen laboratórium körülmények közt. Illetve hibrid húsmarhák, és felpumpált , vizes húsú dán sertések.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Ördögi kör.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "> </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A "bio" méregdrága, hisz hosszabb időbe telik, s több természetes takarmányba. Oda jutott az ember, hogy a mesterséges lett az olcsó, s a természetes drága. Ma a természetes, organikus gazdaság nem kifizetődő. Amennyiben versenyre akarna kelni a mennyiséggel. Azonban nem is kell.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Az önfenntartás lényege a minőségi szemlélet. Azonban nem a "minőségi" konfekciószemléletről bezsélek, mert az a kínai gagyi, s a Louis Vuitton méregdrága sznob-gagyi esete.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>A mennyiség uralma s az idők jelei azt mutatják, hogy a minőségi szemlélet a kézműves önfenntartó szemlélet "nem kifizetődő". Persze csak akkor, ha versenyezni akar a mennyiséggel. Azonban nem kell. Hiába kényszerít.</em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em><br type="_moz" /></em></span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(255, 0, 0); "><em>Üdv XY</em></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F04%2Folvasoi_level_a_zeitgeist_kritika_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F04%2Folvasoi_level_a_zeitgeist_kritika_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F04%2F04%2Folvasoi_level_a_zeitgeist_kritika_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olvasói levél a Zeitgeist-kritika kapcsán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/04/04/olvasoi_level_a_zeitgeist_kritika_kapcsan#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2798221" border="0" /></a><br /></p>
gdp
levél
zeitgeist
louis
vuitton
moving
olvasói
forward
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/31/zeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni
Zeitgeist 3: a sorok között olvasni
2011-03-31T10:39:00+02:00
2011-03-31T10:39:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; "><strong>Januárban jelent meg az interneten Peter Joseph dokumentumfilm-trilógiájának harmadik része Zeitgeist: Moving Forward címmel. A mű némileg érinti a blog témáját, kritikával illeti a jelenleg elterjedt gazdasági-pénzügyi módszereket.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Néhány felvetett gondolat mellett nem tudtam elmenni. Nehéz lesz rövidre fogni, hiszen egy közel három órás alkotásról van szó.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Személy szerint vegyes érzelmekkel fogadtam a Zeitgeist mindegyik részét. Egyrészt jogos kritikákat sorakoztat fel, létező problémákra hívja fel a figyelmet; másrészt viszont itt-ott némileg csúsztat és pontatlan; illetve számomra kissé naiv és utópisztikus elképzeléseket kínál fel megoldásképpen a vázolt anomáliákra. Vitaindítónak kiváló anyag, ugyanakkor nem véletlen, hogy az antiglobalista körök, valamint az összeesküvés-elméletek rajongói számára alapművé vált. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Jelen blog keretein belül inkább azokkal a részekkel foglalkoznék, amik monetáris kérdéseket érintenek. Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy annak idején az első epizód a kereszténységet érintő kritikájával keltette a legnagyobb visszhangot. Hiába, az utóbbi kétezer évben ezzel lehet a legtöbb érzelmet kiváltani…</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Bár már a <a target="_blank" href="http://video.google.com/videoplay?docid=-8266131592631747056#">2007-ben kiadott filmben</a> is érintik az amerikai jegybank, a Federal Reserve (FED) szerepét, a témát csak a következő opuszban dolgozták ki aprólékosabban. A 2008-ban napvilágot látott <a target="_blank" href="https://www.youtube.com/watch?v=JcbMW5Y5HxY">Zeitgeist: Addendum</a> a dollár fedezet nélküli – vagy ahogyan hivatalosan hívjuk, résztartalék-rendszerű – kibocsátásának problematikáját feszegette. Ez már megérne egy külön posztot, de most foglalkozzunk a legutóbbi epizóddal!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A film négy különálló részt foglal magában, ebben hasonlít az előző epizódokhoz. A négy egység akár külön dokumentumfilmként is megállná a helyét – tekintve, hogy a témájuk meglehetősen eltérő –, persze a rendező koncepciója az volt, hogy az első két részbe foglalt diagnózisra az utolsó kettő adja a gyógyírt. Igaz, nem vág jelen blog témájába, de a film elején megismerhetjük a magyar származású kanadai orvos, <a target="_blank" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1t%C3%A9_G%C3%A1bor_(orvos)">Máté Gábor</a> gondolatait. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Számomra a II. rész az érdekes, ami a „Social Pathology” (Társadalmi kórtan) címet viseli. John Locke-on keresztül jut el Adam Smith-hez, kritizálva a szabad versenyről szóló elméletét. Úgy gondolom, hogy ezen már túl vagyunk. Szerintem azt többé-kevésbé mindenki belátja, hogy a „laissez faire” eredeti formájában tarthatatlan.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ezt követően egy érdekesebb kérdés merül fel, ami baráti beszélgetéseim során már jó párszor a célkeresztbe került. A film szerint:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Manapság nem a valódi jólétet mérik, hanem a GDP-t az inflációt, a fogyasztói árindexet stb. </em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Miért, hogyan lehetne mérni megfoghatatlan fogalmakat? Azt mérünk, amit tudunk, egzakt számokkal könnyebb dolgozni. Rögtön hozzá is teszik:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Az Egyesült Államokban a GDP 17 %-át teszik ki az egészségügyi kiadások. Az USA gazdaságának jobb lenne, ha az egészségügyi szolgáltatások tovább nőnének.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ilyet állított valaki? Nem hiszem. Ez csak egy szám. Ideális esetben az emberek többnyire egészségesek és csekély összeget kell költeni egészségügyre. Akkor van a legnagyobb baj, ha a lakosság beteges, de mégis kevés összeget költenek rájuk; ahogyan azt számos afrikai-ázsiai országban tapasztalhatjuk. Az sem jó, ha sokat költünk, bár annak több oka lehet: beteges a társadalom; nem beteges, de túl sok gyógyszert fogyaszt; vagy indokolatlanul finanszíroznak szükségtelen kiadásokat. Ez nálunk, a 700 ezer rokkantnyugdíjas országában különösen élő probléma. A gondolatmenet konklúziója:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Ha távolabbról szemléljük, láthatjuk, hogy a GDP nemhogy nem tükrözi a valós közegészséget, hanem többnyire kifejezetten az iparág eredménytelenségének és egyben az életminőség romlásának a mércéje.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Mint azt az előbbiekben vázoltam, nincs így. Ez csak egy szám, ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>A jelenlegi rendszer nem termel profitot az életek mentésével, egyensúly létrehozásával, illetve igazságosság, vagy béke elérésével.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Durva leegyszerűsítés: talán az építőipar, a textilipar, vagy az élelmiszeripar nem teremt értéket és profitot egyszerre? Nélkülük azért nehéz lenne elképzelni az életet.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Más szóval a globális piaci rendszer azon a feltevésen alapszik, hogy mindig lesz elég termékkereslet társadalmunkban ahhoz, hogy elegendő pénz áramoljon körbe olyan ütemben, mely képes fenntartani a fogyasztás folyamatosságát. És minél gyorsabb a fogyasztás üteme, annál nagyobb az úgynevezett „gazdasági növekedés”. (…) Szóval, hogyan is lehet az a rendszerünk, amely egyre nagyobb ütemű fogyasztást követel, bármivel is takarékos, „gazdaságos”? (…) A piaci rendszer célja valójában épp ellenkező azzal, amit egy valódi gazdaság képviselne, amely nem más, mint a szükségletek kielégítésére alkalmas anyagok termeléséhez és elosztásához használt javak hatékony és figyelmes kezelése. (…) Egy véges bolygón élünk, véges erőforrásokkal.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ezzel a gondolatmenettel viszont valóban azonosulni tudok. A gazdasági fejlődést a GDP növelésében látjuk, pedig egységnyi mennyiségű lakosnak egységnyi mennyiségű szükségletei vannak. Éppen emiatt fog újabb és újabb válságokat generálni a rendszer. <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/03/30/letezhet_gazdasag_novekedes_nelkul">A termelés növelésével nem feltétlenül teremtünk valódi értéket, legfeljebb a környezetünket tesszük ki felesleges terhelésnek.</a> Magyarországon persze összetettebb a helyzet, hiszen mi seregnyi szükségletből importra szorulunk, illetve problémát jelent a munkanélküliség; amire a GDP-növelés rövidtávú megoldást biztosíthat, de ne térjünk el a tárgytól!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Van egy régi mondás, ami szerint a versenyző piaci modell „készíti a lehető legjobb árut, a lehető legalacsonyabb áron.” Technikailag lehetetlen, hogy a legjobbat termeljük bármiből, ha a cég fenn akarja tartani a versenyképességét, és megfizethető is akar maradni a fogyasztó számára. Valójában minden, ami készül, és eladásra szánt a globális gazdaságban, azonnal elavult abban a pillanatban, ahogy elkészül, hiszen matematikailag lehetetlen, hogy technológiailag a legfejlettebb, leghatékonyabb, és ráadásul stratégiailag fenntartható termék keletkezzen. Ez abból a tényből adódik, hogy a piacgazdaság megköveteli a „költséghatékonyságot”, vagyis, hogy csökkentsék a költségeket a termelés minden egyes fázisában. Munkabérektől kezdve, az alapanyagok és a csomagolás árán keresztül szinte mindennel spórolni kell. </em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez viszont ismét egy merész kijelentés: a jó gyártástechnológiának éppen az a titka, hogy viszonylag olcsón törekszik magas minőségre. Ma már Kína sem a silány áruiról híres-hírhedt, sőt, a termékei jelentős hányadát éppen a csúcstechnológia teszi ki. Bizonyos minőségi szint alatt elég nehéz terméket eladni. Ugyanakkor a vázolt probléma valós, nemcsak a tartós fogyasztási cikkeknél, hanem például az élelmiszeripari termékeknél. Hihetetlen mennyiségű élelmiszeradalékot, tartósítót, cukrot stb. képes a mai kor embere legyömöszölni a torkán, de továbbra se térjünk el a tárgytól…</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>A piacgazdaság egyik legalapvetőbb vezérlő elvének, amit egyébként nem fogsz megtalálni egyetlen könyvben sem, - a következő: „Semmilyen termék élettartamának hossza se sodorhatja veszélybe a ciklikus fogyasztás folyamatosságát.” Más szóval kritikus feltétel, hogy a dolgok elromoljanak, meghibásodjanak, szavatosságuk lejárjon adott időn belül. Ezt úgy nevezzük: „Tervezett Elavulás”.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez bizony igaz, bár a minőséggel kapcsolatos gondolataimat már korábban vázoltam. A technológia gyors fejlődése egyébként elősegíti ezt az elavulást: a számítástechnikával kapcsolatos termékek általában sokkal hamarabb válnak korszerűtlenné, mint ahogyan tönkremennének. Sok hazai háztartás, vagy iroda most is vígan elvan a Pentium I-es számítógépekkel.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Csak egy megjegyzés: az ötvenes-hatvanas évek amerikai autóipara mesterien űzte ezt az irányzatot. Minden évben új megjelenésű modelleket adott ki, úgy, hogy a lényeges technikán semmit sem változtatott. Volt, aki ki is cserélte a járgányát évente.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Ohióban, egy öregember nem tudta befizetni a villanyszámláját, – talán ismeri is az esetet – az áramszolgáltató kikapcsolta az áramot, emiatt az öregúr meghalt. </em>– meséli egy ártatlan tekintetű fiatalember a képernyőről.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Bizony, az ilyen demagóg részek miatt lehetnek népszerűek a Zeitgeist-filmek a konteo-rajongók között; s lesznek a nevetség tárgyai egyes körökben. Fel kell vázolni az ellenségképet: ők most nem mások, mint a csúnya gonosz tőkés csoportok, a fináncoligarchia, sőt, a közgazdász szakma maga. Nem tudjuk meg, hogy az említett ohiói öregember lélegeztető gépre volt-e kötve. Máskülönben kicsi a valószínűsége, hogy az áramhiány a halálához vezetett volna. Az emberiség azért jó néhány ezer évig elvolt elektromosság nélkül is. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>(…) agyilag enyhén sérült emberek jobb befektetők, mint a normális agyműködéssel rendelkező egyének. Hogy miért? Mert az agyilag enyhén sérült emberből kiveszett az empátia. Ez a kulcs. Ha nem rendelkezel empátiával, kiváló befektetővé válhatsz, tehát a Wall Street-i köröknek szükségük van ilyen empátia nélküli emberekre.(…) Ezek az emberek, akiknek nincs lelkük (…)</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ha az "ellenségről" van szó, nem finomkodnak; ez utóbbi gondolat a filmben megszólaló <a target="_blank" href="http://maxkeiser.com/">Max Keiser</a> pénzügyi elemző véleménye.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Ha pénzt veszel kölcsön, többet kell visszafizetned, mint amennyit felvettél, ami azt jelenti, hogy te valójában ismét csak pénzt hozol létre a semmiből, amit ki kell szolgálni, megint csak több pénz teremtésével.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez a gondolat már közel ezerötszáz éve ismerős, ezen alapul a középkor <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/19/a_kamattilalom_tortenete">kamattilalma</a>, ami – mint tudjuk – az újkorra tarthatatlanná vált. Erről a jövőben még külön posztot szeretnék.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Valójában 2 dolog van, amit mindenkinek tudnia kell a pénzügyi rendszerről: </em></div><div style="text-align: justify; "><em><br type="_moz" /></em></div><div style="text-align: justify; "><em>1: Minden pénz adósságból jön létre. A pénz számszerűsített adósság, mindegy hogy kincstári kötvényekből, lakáshitelekből, vagy hitel-kártyákból jött létre. Más szóval élve, ha minden kint lévő tartozást hirtelen visszafizetnénk, egyetlen dollár se maradna forgalomban.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>2. Szinte minden hitelre számítanak fel kamatot, és az a pénz, amit a kamat kifizetésére használnánk, nem is létezik a globális pénzkibocsátásban. Csak egy fogalmat teremtettek meg a hitellel, ez a fogalom a pénzkibocsátás. Tehát, ha minden hitelt vissza kellene hirtelen fizetni, nem csak hogy nem maradna egyetlen dollár sem forgalomban, de maradna is egy gigantikus méretű tartozás, melyet lehetetlen visszafizetni, hisz a visszafizetéséhez szükséges pénz soha nem is létezett.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Ennek következményeképpen két dolog elkerülhetetlen: infláció és csőd.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez viszont egy rendkívül érdekes gondolatmenet. Az első két megállapítással egyet is értek, ez valóban így működik. <a target="_blank" href="http://infographics.blog.hu/2011/03/29/az_inflacio_vizualisan_1">Az inflációt illetően azért a helyzet ennél összetettebb.</a> Infláció már az ókorban is volt, a fémpénzek virágkorában. A csődöt viszont nem tartom magától értetődőnek, a prudens pénzügyi politika lényege a csődhelyzet – államcsőd – elkerülése. Ez többé-kevésbé azért megoldható; bár tény, hogy az időszakonként megjelenő válságok szinte részei a rendszernek.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Nem mennék el megjegyzés nélkül a III. rész (Project Earth) egyik felvetése mellett sem:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><em>Éppen ezért egy erőforrás alapú gazdaságban nem lehet pénzpiaci rendszer. Egyáltalán nincs pénz, mivel nincs rá szükség.</em></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Erre azért nem vennék mérget. Valóban voltak olyan korszakai az emberiségnek, amikor jól elvoltak pénz nélkül. Kr. e. 600 előtt például valószínűleg nem létezett semmilyen pénz. A lakosság terményekben fizetett adót, és csereüzletekkel szerezte be szükségleteit. Azonban a kereskedelem fejlődésével nélkülözhetetlenné vált valamilyen általános értékmérő, erre a szerepre akkor és ma is a nemesfémek voltak a legalkalmasabbak. A kora középkorra visszaszorult a pénzhasználat, de a kereskedelem ismét visszatapsolta.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez a fent említett „erőforrás alapú gazdaság” érdekes utópiának tűnik. Voltak már utópisztikus kísérletek a múltban arra, hogy mesterségesen megvalósítsuk az ideális társadalmat, ahol mindenki egyenlő és boldog, de megjártuk velük. A szocializmus árát a mai napig fizetjük. Persze, a készítők nagyon ravaszak voltak: a filmben azt is említik, hogy sokan majd lekommunistázzák őket. Én már csak ilyen kiszámítható vagyok...</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Azonban azt el kell ismernem, hogy a filmben felhozott számos zöld ötletet tényleg sikeresen lehetne hasznosítani a jövőben. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Összegezve: érdemes legalább egyszer megtekinteni ezt a Zeitgeistet is. Minden szempontból tanulságos, gondolatébresztőnek, vitaindítónak kiváló. Csak tudjunk a sorok között olvasni!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?subject=aranypenz'">Koncsek Krisztián</a></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">(<em>Itt megtekinthető a teljes film, magyar felirattal:</em>)</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><iframe title="YouTube video player" width="480" height="390" src="https://www.youtube.com/embed/jj3NIjRVVX8" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F31%2Fzeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F31%2Fzeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F31%2Fzeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Zeitgeist 3: a sorok között olvasni"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/31/zeitgeist_3_a_sorok_kozott_olvasni#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2787583" border="0" /></a><br /></p>
pénz
környezetvédelem
máté
peter
gábor
joseph
zeitgeist
max
moving
forward
addendum
keiser
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/30/hazank_adossagnyomasa
Hazánk adósságnyomása
2011-03-30T15:52:00+02:00
2011-03-30T15:52:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p><a target="_blank" href="http://www.kormany.hu./hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adossagnyomas-mero">A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég üzembe helyezte Magyarország adósságnyomás-mérőjét.</a> </p><p>A rendszer naprakészen mutatja az ország államadósságát a GDP-hez viszonyított százalékban kifejezve. Jelenleg 81,8 %-on áll. Mint az ismeretes, a <a target="_blank" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Konvergenciakrit%C3%A9riumok_(Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3)">Maastrichti Szerződésben vállaltak szerint</a> nem haladhatná meg a 60 százalékot.</p><p>Ehhez kapcsolódva szeretnék bemutatni egy érdekes diagramot, ahol Földünk országainak adósságállományait tekinthetjük át. (<a target="_blank" href="http://www.creditloan.com/infographics/central-government-debt-as-percentage-of-gdp/">forrás</a>) Ez még a 2010. novemberi állapotot tükrözi, a helyzet azóta rosszabb lett. <a target="_blank" href="http://www.creditloan.com/infographics/wp-content/uploads/2010/11/GovernmentGDP-final.png">A nagy felbontású változat megtekinthető itt.</a></p><p style="text-align: left;"><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/diagram_kis(1).jpg" /></p><p style="text-align: left;"> </p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fhazank_adossagnyomasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fhazank_adossagnyomasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fhazank_adossagnyomasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hazánk adósságnyomása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/30/hazank_adossagnyomasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2785400" border="0" /></a><br /></p>
gdp
adósság
konvergencia
euro
tartozás
maastricht
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/diagram_kis(1).jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/30/letezhet_gazdasag_novekedes_nelkul
Létezhet gazdaság növekedés nélkül?
2011-03-30T10:44:00+02:00
2011-03-30T10:44:00+02:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p>Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba...</p><p>Érdekes interjú az origón, érdemes elolvasni:</p><p><a target="_blank" href="http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110325-interju-serge-latouche-francia-kozgazdasszal-a-nemnovekedes-koncpciojanak-kidolgozojaval.html">http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110325-interju-serge-latouche-francia-kozgazdasszal-a-nemnovekedes-koncpciojanak-kidolgozojaval.html</a></p><object width="640" height="390"><param name="movie" value="http://videa.hu/flvplayer.swf?v=jf6sXbAoyYuqV4GV"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed width="640" height="390" src="http://videa.hu/flvplayer.swf?v=jf6sXbAoyYuqV4GV" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" type="application/x-shockwave-flash"></embed></object><p> </p><p><a title="Nemnövekedés" href="http://videa.hu/videok/hirek-politika/nemnovekedes-jf6sXbAoyYuqV4GV">szólj hozzá: Nemnövekedés</a> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fletezhet_gazdasag_novekedes_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fletezhet_gazdasag_novekedes_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F30%2Fletezhet_gazdasag_novekedes_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Létezhet gazdaság növekedés nélkül?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/30/letezhet_gazdasag_novekedes_nelkul#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2784470" border="0" /></a><br /></p>
pénz
fejlődés
növekedés
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/25/penzpiaci_korkep_az_arany_a_csucson
Pénzpiaci körkép: az arany a csúcson
2011-03-25T07:23:00+01:00
2011-03-25T07:23:00+01:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<div style="text-align: justify; "><strong>Lemondott a portugál kormányfő, a magyar államkötvények erősítették a forintot, az arany és az ezüst ára rekordokat döntöget.</strong></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Szerda este bejelentette lemondását José Sócrates, Portugália miniszterelnöke, ami az elkövetkező hónapokra befolyást gyakorolhat az euro árfolyamára. Sócrates kilátásba helyezte, amennyiben a parlament leszavazza törvényjavaslatát, feláll a bársonyszékből: s végül így is tett, mivel az összes ellenzéki párt a program ellen voksolt (a 230 fős törvényhozásból mindössze 97 képviselő kormánypárti).</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Áprilisra mintegy 4,23 milliárd eurónyi portugál államkötvény jár le, miközben az ország pénztartaléka maximum 4 milliárdnyi, a Market Watch számításai szerint. Így lehetséges, hogy az ibériai államnak nemzetközi hitelezőihez kell fordulnia, azaz pénzt kellene lehívnia az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapból (EFSF). Ráadásul az euro-zóna vezetői hétvégére tűzték napirendre az ideiglenes válságalap állandósítását, továbbá a jelenleg 250 milliárd eurós hitelkeret 440 milliárdra emelését. Ezt a döntést most júniusra halasztották.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Egyelőre a piac még bizakodó, az euro 16 óra után 1,4201 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,4098 dollárról. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Hazánk tegnap dollárban jegyzett világkötvényeket bocsátott piacra. Az értékpapírok lejárata tíz-, illetve harminc évre szól, értékük összesen 3,75 milliárd dollár. Utoljára tavaly januárban adtunk ki kötvényeket, akkor tízéves lejárattal, kétmilliárd dollárnyit.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A pénzpiac ez utóbbi eseményre kedvezően reagált. Egy euro csütörtök délután már 267,20 forintot ért, szemben a szerdai 269,41 forintos árfolyammal. Úgy tűnik, hogy a magyar valuta tartósan 270 alatt maradhat. A dollárhoz és a svájci frankhoz képest is erősödés tapasztalható.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Közben a nemesfémek árfolyamai világrekordokat döntögetnek. Tegnap délutánra egy trójai uncia befektetési arany értéke elérte az 1 446 dollár 40 centet. A történelemben ilyen magas értéke még soha nem volt! Hasonlóan jól áll az ezüst is. Ebből egy uncia tegnapra 38,06 amerikai dollárt ért, 1980 januárja óta nem volt ennyire erős.</div><div> </div><div><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F25%2Fpenzpiaci_korkep_az_arany_a_csucson%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F25%2Fpenzpiaci_korkep_az_arany_a_csucson%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F25%2Fpenzpiaci_korkep_az_arany_a_csucson%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Pénzpiaci körkép: az arany a csúcson"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/25/penzpiaci_korkep_az_arany_a_csucson#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2769910" border="0" /></a><br /></p>
unió
tőzsde
portugália
dollár
arany
ezüst
euro
socrates
efsf
uncia
pigs_országok
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/az_elso_unios_valuta_europaban
Az első uniós valuta Európában
2011-03-23T23:27:00+01:00
2011-03-23T23:27:00+01:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><b style="mso-bidi-font-weight:
normal">A közelmúltban ünnepelte az Olasz Köztársaság fennállásának 150. évfordulóját. A pénz történetével foglalkozóknak akaratlanul is a Latin Pénzügyi Unió jut erről a jubileumról eszébe, aminek az olasz állam is tagja volt. Különös történelmi jelentőségét mindennek az adja, hogy talán ekkor – közel másfélszáz évvel az euró megjelenése előtt – fogalmazódott meg először Európában a közös valuta igénye.</b></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Assignat.jpg" />A történetet úgy lehet összefüggéseiben értelmezni, ha visszamegyünk az időben a francia forradalom koráig. A történet 1789-ben kezdődött, amikor a forradalmi nemzetgyűlés elhatározta az egyházi javak lefoglalását. Hogy ezek forgalomba kerüljenek, döntést hoztak utalványok kibocsátásáról, amelyek jogosultjai az értéknek megfelelő részt követelhettek az elárusítani szánt egyházi tulajdonból. Ez lett a hírhedt „assignat” (a <em>képen</em>; a neve a l’assignation - utalvány - szóból származik, a hagyományos magyar történettudomány szereti assignatának is nevezni), amit 1790-től már készpénzként – papírpénzként – kezdtek használni (pedig a franciák a John Law-ügy óta féltek a papírpénztől, de erről majd külön posztot szeretnék írni).</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Folyamatosan egyre többet bocsátottak ki, a fedezete pedig egyre bizonytalanabbá vált. 1792-re már több assignat volt a piacon, mint amennyit az egyházi javak értek. Még az 1793. évi ármaximálási rendelet sem tudta megfékezni az inflációt. Pedig aki a nemzet pénzét nem fogadta el, gyorsan guillotine alá került a feje.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">1795-ben a forradalmi Konvent az ezüststandarddal próbálta meg letörni a pénzügyi válságot. Bevezette az addigi livre tournois helyett a decimális rendszerű frankot. 1 frank 4,5 gramm ezüstöt tartalmazott. Ez valamelyest kevesebb volt, mint a 4,505 g nemesfémtartalmú livre, de nem ezzel volt a baj; hanem azzal, hogy nagyon kevés volt belőle forgalomban.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">1796. február 19-én ünnepélyesen megsemmisítették az assignat-nyomólemezeket, de helyette egy hasonlóan gyenge fedezetű papírpénz forgalomba hozatalát kísérelték meg. Ez volt a „mandat-territorial”, azaz a „birtokutalvány”. Ezt is mértéktelenül nyomtatták, nem is tudott helyreállni a francia gazdaság.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A segítség Korzikából, illetve a tengerentúlról jött. Az ekkor még nem túl régi Amerikai Egyesült Államok ugyanis 15 millió dollárt (mai áron kb. 219 millió dollárt) fizetett ki Louisianáért Napóleonnak. Ebből 3 milliót azonnal aranyban adott át, a többit kötvények formájában. Ez kiváló alapot biztosított a franciáknak egy új, erős pénz kibocsátásához. A forradalmi naptár „germinal” hónapjáról nevezték el „germinális franknak” az új, stabil pénzt. Eltértek a XVIII. századi gyakorlattól, az ezüstfedezettől, s úgynevezett bimetall-rendszert vezettek be. A frank értékét az aranyhoz és az ezüsthöz képest egyaránt meghatározták. Az arany és ezüst alapú forgalmi érmék felcserélhetők voltak 1:15,5 átváltási arányban a két fém névértéke között.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A frank bevált, s így jutunk el a tulajdonképpeni témánkhoz, a Latin Unióhoz. Úgy tűnik, hogy jó néhány állam megirigyelte az erős bimetall-alapon működő francia pénz sikerét. 1832-ben az ifjú Belgium minden hivatalos egyezmény nélkül vette át a francia monetáris rendszert, őt követte 1850-ben Svájc, majd 1862-ben Olaszország. Ez utóbbi ország az elnevezést nem importálta. Érdekes, hogy míg korábban a francia frank úgy indult, hogy megszabadultak a livre-től, addig a taljánok bevezették azt, persze olaszosan lírának ejtve.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: center; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Latin_Monetary_Union_Treaty.jpg" /></p><div style="text-align: left;"> </div><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">1865. dec. 23-án Párizsban az előbbi magas szerződő felek egy multilaterális okmányban rögzítették a szinte spontán kialakult helyzetet. A szerződés eredeti neve Érmeegyezmény volt; hívták franciául Union Latine-nak, Union Monétaire Latine-nak, Convention Monétaire-nek, németül Münzkonventionnak. Az egyezmény 1866. augusztus 1-én lépett hatályba, s határozott időtartamra szólt, 1880. január 1-ig. Ám megegyeztek abban: ha egy évvel előbb fel nem mondják, az további 15 évre hatályban marad.(<em>kép: a szerződés eredeti példánya</em>)</p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Ausztria is részt vett az egyezmény létrehozását megelőző tárgyalásokon, ugyan nem írta alá azt, de kötelezte magát az Éremunió szerinti pénzverés bevezetésére 1870-ben. Forgalomba kerültek éremuniós szabvány szerinti aranyforintok. Hosszú viták után az 1892. évi XVII. törvénycikkel végül az aranyfedezetű koronát vezették be. </p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Később újabb államok csatlakoztak: 1868-ban Spanyolország és Görögország, 1889-ben Románia, Bulgária, Venezuela, Szerbia és San Marino, 1904-ben Dán Nyugat-India (jelenleg Virgin-szigetek, USA), a dán gyarmattartó viszont nem. Volt, aki franknak nevezte a pénzt, volt, aki a saját monetáris hagyományainak megfelelő elnevezést választott. De nem ez volt a legfontosabb, hanem az, hogy a pénzeket „egy az egybe”-arányban váltották, illetve megtartották az <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben">arany-ezüst árfolyamát</a> (1:15,5). </p><p><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/Napoleon_arany_1857.jpg" /></p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A szerződés túlnyomórészt a nemesfémekből vert érmékkel foglalkozik. Fontos pont viszont, hogy korlátozták az egyes országok számára pénzkibocsátás volumenét.(<em>kép: a híres Napóleon-arany: húszfrankos 1857-ből III. Napóleon arcképével</em>)</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Az 1870-es évekre az ezüst aranyhoz viszonyított értékcsökkenése miatt a bimetall-rendszer tarthatatlanná vált. Ennek egyik oka, hogy egyre több ország – többek között Németország – váltott át az aranystandardra, többé nem lett érdekük az ezüstben történő tartalékolás, így az ezüstöt nagy mennyiségben bocsátották piacra. 1879-ben a két nemesfémet már 1:18,2-arányban; míg 1891-ben 1:23,8 arányban váltották. <a target="_blank" href="http://aranypenz.blog.hu/2011/04/05/az_arany_es_ezust_arfolyama_az_elmult_3000_evben">(Az arany és az ezüst egymáshoz viszonyított árfolyamáról is külön posztot szándékozom írni).</a></p><p style="text-align: left;"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"> </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">1873-ban Franciaország és Belgium megszüntette az idegen veretű pénzek elfogadását, 1874-től kezdve az ezüstpénzek verését is korlátozták. Svájc 1875-től kezdve már bocsátott ki ezüstpénzt. Így 1873-tól kezdve az Unió pénze „sánta aranyvalutaként”, de facto aranystandardként; majd 1878-tól de iure is aranyfedezettel működött. </p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Az egyezmény egyes pontjai tarthatatlanokká váltak az első világháború idején. A semleges Svájc kivételével minden országban hatályon kívül helyezték az Éremegyezmény rendelkezéseit. 1927. január 1-jén Belgium kilépésével a már csak jogilag létező Latin Unió formálisan is megszűnt. Svájc tartotta magát leghosszabb ideig az aranystandardhoz: a 2000. május 1-én hatályba lépő új szövetségi alkotmány szüntette meg a rendszert. Mindenesetre a frank elnevezést Svájc a mai napig, Franciaország és Belgium az euro bevezetéséig megtartotta.</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">(képek: Wikipedia)</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="color:black;
mso-themecolor:text1"></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faz_elso_unios_valuta_europaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faz_elso_unios_valuta_europaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faz_elso_unios_valuta_europaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az első uniós valuta Európában"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/az_elso_unios_valuta_europaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2766739" border="0" /></a><br /></p>
latin
frank
unió
pénz
arany
líra
ezüst
euro
pénzügyi
napoleon
louisiana
livre
aranystandard
bimetall
érmeegyezmény
assignat
assignata
assignation
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/Assignat.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/ismet_emelkedik_az_arany_ara
Ismét emelkedik az arany ára
2011-03-23T18:34:00+01:00
2011-03-23T18:34:00+01:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; "><b style="mso-bidi-font-weight:
normal">Számos elemző megdöbbenve tapasztalta, hogy a Japánt megrázó földrengés, cunami, illetve nukleáris katasztrófa híre hallatán nem emelkedett, hanem csökkent az arany világpiaci árfolyama.</b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; "><img alt="" src="http://aranypenz.blog.hu/media/image/japan-disaster2.jpg" /></p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A katasztrófák, konfliktusok általában emelni szokták a nemesfémek árát. Azonban ez most csökkent: Március 2-án kisebb csúcson állt, 1437 dollár 50 centbe került egy uncia.</p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Mondhatnánk azt is, régi jó szokás szerint addig kisebb-nagyobb hullámvölgyeket bejárva emelkedett. Majd nem sokkal ezután zuhanórepülést lehetett tapasztalni. Március 15-re érte el a mélypontot, s lement 1394,5 dollárra. Ettől kezdve tapasztalható csak újabb emelkedés, s most megint magasan jár, március 23-ra már 1439 $ az értéke (forrás: <a target="_blank" href="http://arfolyam.tstudio.hu/grafikonok.html">http://arfolyam.tstudio.hu/grafikonok.html</a>). </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Dr. Tatár Attila közgazdász szerint a „nem-fizikai befektetési termékek (certifikátok, opciók, határidős derivatív termékek stb.) pánikszerű eladására vezethető vissza” (forrás: <a target="_blank" href="http://aranycenter.hu/2011/03/japan-es-az-arany/">http://aranycenter.hu/2011/03/japan-es-az-arany/</a>). A szakember szerint a mostani emelkedésen már a líbiai harcok hatása érezhető. </p><p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Fismet_emelkedik_az_arany_ara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Fismet_emelkedik_az_arany_ara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Fismet_emelkedik_az_arany_ara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ismét emelkedik az arany ára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/ismet_emelkedik_az_arany_ara#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2765723" border="0" /></a><br /></p>
katasztrófa
árfolyam
japán
földrengés
tőzsde
líbia
cunami
arany
ezüst
kaddafi
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu
http://aranypenz.blog.hu/media/image/japan-disaster2.jpg
https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/aranybefektetest_javasol_demjan_sandor
Aranybefektetést javasol Demján Sándor
2011-03-23T08:21:00+01:00
2011-03-23T08:21:00+01:00
aranypenz.blog.hu
https://blog.hu/user/588026
<p><strong>Nemesfém-befektetésekkel foglalkozó cégben vásárolt üzletrészt Demján Sándor. A cég tegnapi sajtótájékoztatóján maga is az aranybefektetések előnyeit ecsetelte.</strong></p> <p>A milliárdos a TriGránit cégcsoport – a WestEnd City Center tulajdonosa –, illetve más vállalkozásai mellett nemrég a Solar Capital Gold Kft. 25 százalékos tulajdonosa lett.</p> <p>„<em>Az aranybefektetések hosszú távon megőrizték az értéküket, ezért a befektetési aranynak helye van a mindennapi megtakarításaink között is.</em>” – hangsúlyozta Demján.</p> <p>„<em>Mint minden üzlet, az aranyvásárlás is bizalmi kapcsolaton alapul, ezért fontosnak tartom, hogy olyan megbízható és tőkeerős tulajdonosok legyenek az aranykereskedő cég mögött, akik megkövetelik a legmagasabb biztonsági követelmények betartását</em>.” – tette hozzá az üzletember.</p> <p>Kérdésre válaszolva Demján Sándor hangsúlyozta, hogy magánbefektetőként azért szállt be a cégbe, mert a magyar és a kelet-európai lakossági pénzügyi kultúrában a befektetési arany forma hiányt jelent, és szerinte a társaság jelentős méretű céggé fejlődhet a térségben. Megjegyezte azt is: <em>krízishelyzetben aranyba fektetni a megtakarítást kevésbé kockázatos a többi lehetőséghez képest.</em></p> <p>Szalai Sándor, a cég ügyvezetője kifejtette: „<em>Magyarországon nem jellemző, hogy fizikai aranyba fektetnének, hiszen míg például Németországban több mint 14 százalék a fizikai arany megtakarítások aránya, addig Magyarországon csupán néhány ezrelék</em>.”</p> <p><a href="javascript:location.href='mailto:'+String.fromCharCode(107,111,110,99,115,101,107,107,114,105,115,122,116,105,97,110,64,103,109,97,105,108,46,99,111,109)+'?'">Koncsek Krisztián</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faranybefektetest_javasol_demjan_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faranybefektetest_javasol_demjan_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Faranypenz.blog.hu%2F2011%2F03%2F23%2Faranybefektetest_javasol_demjan_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Aranybefektetést javasol Demján Sándor"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://aranypenz.blog.hu/2011/03/23/aranybefektetest_javasol_demjan_sandor#comments"><img class="item_ctp" src="https://aranypenz.blog.hu/rss/image/post/id/2764130" border="0" /></a><br /></p>
befektetés
demján
trigránit
arany
westend
nemesfém
0
Aranypénz
https://aranypenz.blog.hu