Aranypénz

A Soros György nevével fémjelzett alapoknak számos hosszabb távú befektetése van, a portfoliókban legnagyobb súlyt képviselő részvények közül 21-et legalább három éve tart a guru cége. A SeekingAlpha összesítése szerint a magyar származású milliárdos alapkezelőjének befektetési portfoliójában a legnagyobb súllyal a Wal Mart részvényei szerepelnek, a kiskereskedelmi lánc papírjait egyébként Warren Buffett portfoliójában is megtalálhatóak. S ezzel egyik guru sem keresett sokat a pénzüket rá bízó embereknek, hiszen a Wal Mart részvények mindössze 1,1 százalékkal értékelődtek fel tavaly április elseje óta, jócskán alulteljesítve ezzel az S&P 500-as indexet. 20 százalékot keresett viszont a Verizon részvényeken, de ennél jóval többet, 40 százalékot bukott egy év alatt a Yahoo papírjain. A portfolió átlagos hozamát, ami megint csak szemet gyönyörködtető, 26,8 százalékos volt egy év alatt, mindössze egy részvénynek köszönhette, ezek pedig a közel két és félszeresükre dráguló Mercury Computers részvények voltak.

 

 

 

 

A tavalyi utolsó negyedévben Soros alapjai 132 millió dollár értékben vásároltak Petroleo Brasileiro részvényekre szóló vételi opciókat. Vettek 2,1 millió darab Best Buy részvényt és 2,4 millió Coca-Cola Enterprises részvényt. Az új szerzeményeken felül növelte alapjaiban a Delta Airlines részvények súlyát, immár 186 millió dollár értékben tart a légitársaság részvényeiből. S nem tudott ellenállni a csábításnak, ők is tovább vásároltak Apple részvényeket, a negyedév során 23 százalékkal növelve kitettségüket a papír irányába. Az Apple egyébként a neves guruk egyik kedvenc részvényévé vált, hiszen Jim Simonstól kezdve David Einhornig bezárólag szinte mindenki tart belőle portfoliójában

 

Forrás: Napi Gazdaság

José Sócrates ügyvezető miniszterelnök szerda este újabb tévébeszédet intézett a portugálokhoz, amelyben bejelentette, kormánya az Európai Bizottsághoz fordult pénzügyi segítségért. Sócrates kifejtette, a segítségkérés célja, hogy biztosított legyen az ország pénzügyi rendszerének és gazdaságának működése, tekintettel arra, hogy az ügyvezető kormány lehetőségei korlátozottak.

 

A kormányfő beszédében ismételten hangsúlyozta, hogy az ország helyzete a megszorító csomag parlament általi elutasítása miatt romlott „drámai mértékben”, hiszen ez a „rossz időben adott rossz jel” az ország súlyos leminősítéséhez és a hitelkamatok felszökéséhez vezetett. Sócrates, aki mindeddig következetesen kiállt amellett, hogy az ország képes lesz egyedül kilábalni a válságból, beszédében úgy értékelte, hogy az összes alternatívát mérlegelve jelenleg az uniós segítség kérése tekinthető a legkisebb rossznak.

 

Az ügyvezető miniszterelnök arról nem szólt, hogy kormánya milyen összegű segítségért folyamodott Brüsszelhez. José Manuel Barroso volt portugál miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke mindenesetre ígéretet tett arra, hogy az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatják.

 

A legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Pedro Passos Coelho a kormányfői bejelentésre reagálva leszögezte, hogy pártja támogatja ezt a „későn jött” segítségkérést, és minden segítséget meg fog adni a hivatalban lévő kormánynak az Unióval folytatandó tárgyalásokhoz. A jobboldali politikus úgy véli, a Nemzetközi Valutaalapot nem szabad démonizálni, és a segítségkérés csak az ország és az állampolgárok biztonságát és nyugalmát szolgálja.

 

(forrás: kitekinto.hu, kép: wikipedia)

A MOL egyébként nem csak saját eredményéből nem juttatna vissza a részvényeseknek, de a horvát leánycégnél, az INA esetében sem támogatja az osztalékfizetést. Tegnap ugyanis felmerült, hogy az INA másik nagytulajdonosa, a horvát kormány azt javasolja, hogy a cég újítsa fel osztalékpolitikáját és juttasson vissza a részvényeseknek a tavalyi 958 millió kunás nettó eredményből (papíronként 96 kuna). Az INA egyébként legutóbb 2008-ban döntött osztalékfizetésről, akkor egy részvényre vetítve 15 kunát fizetett ki a társaság. A MOL nem támogatja a horvát kormány javaslatát, és a megtermelt készpénzt inkább a finomítói fejlesztésekbe forgatná vissza.

 

Az OTP igazgatótanácsa részvényenként 72 forintos osztalékot javasolt az április 27-én tartandó éves rendes közgyűlésen (az osztalékfizetés előreláthatóan június 14-én veszi kezdetét). A bejelentés összhangban van a piaci várakozásokkal és a mi becslésünkkel is (korábban 60-70 forintos osztalékot vártunk részvényenként). A hírt pozitívan értékelhetik a piaci szereplők, bár nem számítunk heves reakciókra a bejelentéshez köthetően. Az OTP Bank 3 év óta most fizet először osztalékot, az osztalékhozam valamivel 1 százalék fölötti, bár ezt a papírt nem az osztalék miatt vásárolják.

 

(forrás: kitekinto.hu)